Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)

Daxer György dr.: A theologia mint tudomány

A theologia mint tudomány. 215 Troeltschnek ide vonatkozó nem egészen világos nyilatkozatait, mert csak így találnak fel bennük értelmet. Csakhogy Troeltsch annak idején nem tette magáévá Bernouilli ezen megkülönböztetését *) és még a keresztyénség absolutságáról írt könyvében is elutasítja azt ós továbbra is fentartja Bernoulii könyvére irt kritikáját.'

2) Szóval Troeltsch fenti nyilatkozatainak ezen magyarázata sem vezet célra. Sőt ha visszaemlékezünk Troeltschnek módszere következményeiről tett nyilatkozataira, kimondhatjuk, hogy szerinte az olyan egyházi theologia, mely a hit igazságaival foglalkozik s a történeti módszert nem alkalmazhatja, nem is volna tudomány, ismeretei nem állhatnának meg, mert hiszen a történeti módszer — mint láttuk — véget vet nekik. Marad tehát csak a tudományos theologia s annak a történeti módszerrel kimutatható ismeretei azaz Troeltschnek a theologia egyházi céljairól tett nyilatkozatai sem változtathatnak ítéletünkön, mely szerint liistoricismusa nem alkalmas a keresztyén vallás teljes megértésére. Sőt azt kell állítani, hogy Troeltsch módszere valóságos pusztítást visz véghez a keresztyén vallás igazságaiban. Különben ezt az eredményt ő maga sem titkolja el önmaga előtt.

3) Az persze más kérdés, hogy illik-e ez az eredmény, különösen ha egész nagyságában megfontoljuk, Troeltsch azon helyes megjegyzéseihez, melyek szerint a tudománynak nincs sem vallástprodukáló,

4) sem vallástmegsemmisítő

5) hatása. Hogy azonban Troeltsch módszere ide vezet, az egészen természetes. Troeltsch egyszer Kaftan módszere ellen, mely a keresztyén vallás termószetfelettiségét feltételezi, azt hozza fel, hogy ez annyit tesz, mint „eine Beweisschlacht nur unter der Bedingung schlagen, dass sie gewonnen ist ehe sie begonnen wurde." c) Csakhogy az ellenkező hibába sem szabad ám esni és a supranaturalismus lehetőségét a priori kizárni. Mert ez is petitio principii. Már pedig Troeltsch módszere ilyen természetű. Ezt ő maga is számtalan helyen nemcsak megengedi, hanem egyenesen állítja. És az egészen természetes is. Hiszen ezen egész történeti módszer tisztán csak a tapasztalat körébe eső természetes történés kutatásától van abstrahálva és épen azért csak erre alkalmazható is. Ha ') Erről Reischle (Theol. Rundschau I. évf. 6. s 9. sk. 1.) és Ihmels is (i. m. 22. sk. 1.) tud. Utóbbi Troeltschnek a Theol. Jahresb. XVII. évf. 576. 1. közzétett kritikájára utal. ') L. Absolutheit des Christentums VIII. sk. 1. De Troeltsch itt a Göttinger Gel. Anzeigen 1898. évf. 425 skk. 1. megjelent kritikájára hivatkozik. s) Ztschr. f. Theol. u. Kehe. 1898. 40. 1. 4) Die wissensch. Lage, 31. és 42. 1. 5) L. az i. m. 42. s 44. 1. ') L. az i. m. 39. 40. 1.