Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)
Daxer György dr.: A theologia mint tudomány
214 Dr. Daxer György. fejtegetéseinek eredményei egyáltalán nem alapulnak teljesen a tudományos kutatáson. Nem azért bizonyosak, mert a tudományos bizonyítás kényszerítene minket arra, hogy helyességüket s igazságukat elismerjük. Ellenkezőleg mindenütt azt láttuk, hogy végső elemzésben személyes valláserkölcsi meggyőződés, hit, vallásos tapasztalat volt azon eredményeknek végső alapja. Igy van ez a vallás psychologiai magyarázásánál, igy a vallástörténet evolutionistikus konstrukciójánál, a vallások összehasonlításánál. Szóval a keresztyén vallás igazságának elismerése végelemzésben nem a tudomány bizonyításán, hanem a belső vallásos tapasztaláson alapszik. Kimondhatjuk tehát eddigi fejtegetéseink végső eredményéül, hogy Troeltsch történeti módszere magában egyáltalán nem elég a keresztyén vallás teljes megértéséhez. Láttuk, hogy folyton más segítségre van szüksége. És ha csak Troeltsch módszerét volna szabad a theologiában mint tudományban alkalmazni — hát bizony ezen tudomány nem érné el feladatát, a keresztyén vallás teljes megértését. És evvel ki van rá mondva az ítélet. De találunk Troeltsch irataiban olyan nézetnek a nyomára, a mely módszerét talán kisegíti ezen bajából. Troeltsch ugyanis feladatát úgy határozza meg, hogy ő csak a tudományos követelményeket tárgyalja, melyeknek tekintetbe vétele a theologia feladata. Szerinte kétféle dolog az, „für eine . . . Kirchengemeinschaft die dogmatischen Begriffe bearbeiten und die Prediger mit einer dogmatischen Vorbildung ausrüsten, und . . . mit der grossen Menge wissenschaftlich denkender Zeitgenossen sich auseinandersetzen; . . . hier bestehen weitere, dort engere kirchliche Normen, die bis zu einem gewissen Grad rechtliche und moralische Verbindlichkeit besitzen." 1) Reischle ebben egyenesen egy esoterikus és egy exoterikus theologia megkülönböztetését látja. 2) Ugy látszik, mintha az volna Troeltsch nézete, hogy ameddig a történeti módszer alkalmazása ér, addig tudományos theologiával van dolgunk, míg az ennek körén túleső, a hittel foglalkozó és a tudományos módszerrel már el nem ért s így nem is bizonyítható igazságok, melyek valláserkölcsi tapasztaláson nyugosznak s így mégis csak a hivő előtt bizonyosak, az egyházi theologia tárgya volnának. Igy aztán elérkeztünk volna arra az álláspontra, a melyet mások (Lagarde, Overbeck) nyomában Bernoulli foglal el „Wissenschaftliche und kirchliche Methode in der Theologie" című könyvében. Ihmels 3) és Reischle 4) legalább így fogják fel ») Ztschr. f. Theol. u. Kche. 1898. 67. 1. — 2) Theol. Rschau IV. évf. 816. 1. — 3; L. Ihmels i. m. 22. 1. - *) L. Reischle i. m. 317. 1.
