Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)

Daxer György dr.: A theologia mint tudomány

212 Dr. Daxer György. történeti kijelentésben állott be.

1) Eddig a történeti módszer nem zárja ki azt, hogy a keresztyénségben a legfőbb vallási igazságot felismerjük. Az a kérdés, hogy el is vezet-e ennek felismerésére? A vallások összehasonlítása a keresztyén vallás javára dől el.

2) A keresztyénség túlhaladott a természetvallás utolsó maradékán is. „So muss das Christentum als der Höhepunkt .... der Religion gelten und darf . . . . als die zentrale Zusammenfassung und als die Eröffnung eines principiell neuen Lebens bezeichnet werden."

3) De azt már nem lehet bizonyítani, hogy ezután a jövőben sem fogja majd más vallás felülmúlni. Vájjon elég-e ennyi a kegyes embernek? Baj-e az, hogy az csak hit dolga, hogy a Krisztusban megjelent kijelentésnél magasabb nincs? Az szükséges, hogy tudja, hogy ő az igazi úton van, de azt már nem szükséges tudni, hogy csak náia van az igazság. Istenben és nem a történeti jelenségekben leli fel az absolutuinot. Igy hát csakugyan nincs többre szükségünk, mint az Isten kijelentésének ós annak bizonyosságára, hogy annál magasabbat sehol sem találhatnánk. Ezt a bizonyosságot pedig megadja a keresztyénség történeti vizsgálata. Azért nem veszítünk vele semmit, de megszabadulunk áitaia sok mindenféle gondtól és problémától

4). Ennyiben igyekeztünk Troeltsch történeti módszerének jelentőségét és alkalmazásának eredményeit vázolni. Eltekintve attól, hogy a keresztyén vallás absolutságának feladását senki sem helyeselheti, aki tudja, mennyire elválaszthatlan az a keresztyén hit lényegétől, leginkább az a kérdés merül fel most, \

Tajjon tényleg csak ezen történeti módszere segítségével éri e el még ezen eredményeket is ? Ha ezen kérdésre feleletet keresünk, itt van mindjárt Troeltsch vallástudományi vizsgálatainak azon eredménye, hogy a keresztyén vallás a legfőbb vallási igazság. Ezen igazság állítása Troeltsch szerint is „a személyes meggyőződés dolga." Persze ezen meggyőződést a vallások összehasonlításából meríti, de azért „alapjában véve mégis csak »ein Bekentniss« az, amely még az emberek gúnyának is ki van téve."

5) Ugyancsak tudjuk, hogy azt sem lehet a történeti módszerrel bebizonyítani, hogy a keresztyénséget a jövőben nem fogja más vallás túlszárnyalni. „Hier . . . gibt es nur mehr den seiner selbst gewissen Glauben . . ,"

6) Ez a nit aztán *) L. az eddigihez az i. m. 49—72. lapját. a) L. i. m. 78. 1. - ') L. i. m. 80. 1. *) V. ö. ez eddigihez i. m. 82 - 94. 1. b) Az i. m 74. 1. »Es gibt in diesen Dingen keine andere Entscheidung, als ein auf Nacherleben und Nachfühlen . . begründetes Bekenntnis«. e) Die Absolutheit stb. 81. sk. 1. v. ö. a 83. 1.