Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)

Daxer György dr.: A theologia mint tudomány

A theologia mint tudomány. 211 módszerrel kimutatni? Itt mindenek előtt is konstatálnunk kell, hogy Troeltsch nagyon higgadtan gondolkodik módszerének hatalmáról. (3 határozottan tagadja, hogy lehetséges volna vele azt az eredményt elérni, melyet a modern liberális theologia evolutionistikus apologetikájával vélt elérhetni, mikor azt akarja kimutatni, hogy a vallási igazság ideálja a a történetben fokozatosan megvalósul, míg végre a keresztyénség történeti jelenségében absolut megvalósulására talál.

1) Vagyis Troeltsch maga is elismeri, hogy az δ eljárása és módszere útján a keresztyénség absolutságát nem lehet kimutatni. Míg „a vallás önállóságáról" írt cikkeiben ezt ugyan elismeri, de époly határozottan kijelenti, hogy azért az absolutság mégis csak a keresztyénség lényegéhez tartozik és hogy ezt még nem kell tagadni azért, mert bebizonyítani nem lehet

s), addig később a konsequencia tovább vitte. Ha a történeti módszer mindent a maga ítélőszéke elé von s a keresztyénség absolutsága ez előtt meg nem állhat — hát akkor azt el kell ejteni.

3) Mivel tehát Troeltsch így feladja a keresztyén vallás absolutságát, azon kérdés megoldására törekszik, vájjon milyen más, kielégítő megoldást lehet azon problémának adni, melyet „a keresztyénség absolutságának" theoriájával ma már megoldani nem lehet. A keresztyénség sem lép fel sehol a történetben mint absolut, a történeti feltételezettségtől és egyéni sajátosságtól ment vallás, hanein mint igazi történeti jelenség.

4) A keresztyénség, mint a többi vallások, relativ jelenség. Ez csak azért látszik oly borzasztónak, inert a relativ szó alatt bizonytalant, céltalant, alaptalant értenek. De ez téves értelem, mert a helyes értelme nem zárja ki hogy az individuális alakulásoknak értéket tulajdonítsunk. Ezen értékelésnek a történet anyagához kell csatlakoznia s belőle kinőnie. Igy emelkedik a történetbői a történetbölcsészeti öszszefoglalás és értékelés. Végül nem zárja ki a történeti gondolkodás, hogy a szellemi élet nagy értékeit egymással öszszehasonlítsuk és megítéljük. Az erre szükséges mértéket persze nem vehetjük máshonnan, az csak a történet folyamán, az eszmék harcában képződhetik. A vallás történetében a vallásos erő csak néhány kevés, nagy kijelentésben jött napvilágra. Várható, hogy az az emberi történet felfelé haladása folyamán történt. Az is lehetséges, hogy elvi tartalma már kijelentetett. És ha ez megtörtént, az csak valamely nagy , ') Die Absoluth. des Christentums stb. 6. 1. 2) Ztschr. f. Theol. u. Kirche 1896. 212. sk IHmels i. m. 16. 1. szerint. 3) Ztschr. f. Thdol. u. Kehe 1898. 54. 1. Absolutheit des Christentums 41. 1. Az eddigihez ν. ö. ezen mű 23-48. lapját.