Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)
Raffay Sándor: Jézus születése
Jézus szülelése. 209 Mindezekből látható, hogy a Talmúdnak Jézus születésére vonatkozó tudósításai nemcsak történeti szempontból értéktelenek, hanem egészben véve sem egyebek ízléstelen élcelődésnél. A középkori egyházatyák sokat foglalkoztak annak a kérdésével is, mikor, melyik pillanatban és hogyan fogant Mária ? Ε kérdésekre csaknem egyhangúlag úgy feleltek, hogy a hallás által, tehát az angyal kijelentése pillanatában. 1) Sőt Euthymius Zigabenus szerint a jobb fülén át történt a fogantatás 8). Az ilyen aprólékoskodásnak azonban sem értelme sem haszna nincsen. A fogantatás módjának, s általában Jézus származásának a titkáról mi sem mondhatunk többet, mint a mit magának Jézusnak a szájába ad a József történetének 5. fejezete: „Atyám jótetszéséből és a szentlélek tanácsából lelkemnek valami rendkívüli vonzódásával szerettem őt, ós megtestesültem általa a teremtménynek értelmi felfogását meghaladó csodamódon!" Ezt a csodamódot eléggé megvilágítja a zsidó hagyomány, s így nincs szükség sem arra, hogy Jézus fogantatását Jupiter kalandjai módjára magyarázzuk, sem arra, hogy az erről szóló elbeszélést akár egészében, akár részeiben a szövegből kihagyjuk. 3) A kanonikus szöveggel a maga mivoltában kell inegbízkóznunk, s az a jelen esetben a zsidó képzetek segítségével lehetséges is. lÍaff'ay Sándor. ') Gunkel i. m. 67. azt mondja, hogy a σνλλήμψη csakis eredeti héber formájában érthető, s igy nem jövőre, hanem jelenre vonatkozik. Csakis igy van helyén Mária kérdése: Hogyan lehetséges ez, mikor férfit nem ismerek? ') Részletesen lásd Hoffmann, Das Leben Jesu nach den Apokrvphen. Leipzig 1851. 77. 3) Conrady i. m. azt vitatja, hogy az evangéliomokba csak az apokrifusok hatása alatt került bele a Jézus születéséről szóló szakasz. Harnack Í Zschft. f. neutl. Wiss. u. Kunde d. Urchrist. 1901. I. 53.) azt mondja, hogy >k. 1 S 4 J 5. csak későbbi toldalék, Érvei ezek: ifiu és inel Lukácsnál szokatlan ; 34-35 megszakítja a 31-36 versek összefüggését; 37—38 csak úgy érthető, ha előbb nem volt szó szentlélektől való fogantatásról; Mária tiltakozásának, hogy fia legyen nincs alapja, mert már jegyes; e két verset Mt 1 1 8—, 5. alapján valami interpolator szúrta be. v, ö. Hillmann i. m. — Kattenbusch pedig (Auslegung d. apóst. Bekenntntsses 572.) megelégszik az igazi botránykőnek, az inéi αν&ρα ov γηώσχω-nak a kihagyásával is.
