Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)

Raffay Sándor: Jézus születése

200 Raffay Sándor. addig amazé egyenesen kizárja. Valamennyi szöveg bizonyságul szolgál még arra nézve is, hogy az {γέννησε nemcsak igy értelmezhető : nemzé, hanem egyszerűen igy is: szülte. A Syrsinben tehát a különösség egyedül csak a József nevének megismétlésében van, ami épúgy lehet a hagyomány ingadozásának, mint a leiró tévedésének a következménye. A III. csoportba tartozó kanonikus szöveget a 2. századból való Pesitto igazolja. Hasonlókép sző szerint egyezik vele az a szintén második századbeli dialógus is, amelyben a Syrsin-féle szöveget is, bár toldalékképen, megtaláljuk. Benne ugyanis a Máté-féle szöveg után még azt olvassuk: •και 'Ιωσήφ εγέννησε Ίηοονν τον λεγόμενον Χοιστόν. Ez a toldás azonban annyira magán viseli a szándékosság bélyegét, hogy egyáltalán nem lehet vele komolyan érvelni, s pusztán csak a hagyomány ősi párhuzamos voltának szolgálhat bizonyítékául. A IV. csoportban egyedül áll a Tatianus-féle Diatessaron arab szövege, amely határozottan kijelenti, hogy Jézus József és Mária fia. Tudjuk, hogy a 2. század e szövegkritikusa a négy evangéliom eltérő szövegei alapján készítette a maga ötödik evangéiiomát, mely Diatessaron név alatt volt ismeretes. Amint a mű neve is mutatja, ebben eredetiséget keresni nem lehet és nem is szabad. A Diatessaron Tatianusnak az egyéni Ízlését és nézeteit tükrözi vissza, ezért az 6 szövegét ép oly kevéssé tekinthetjük döntőnek, mint bármely gnostikusnak a kijelentéseit. A genealógia eltéréseiből tehát Jézusnak Józseftől való természetes származását megállapítani nem lehet. A probléma eldöntetlen marad. A természetes és természetfeletti származásra vonatkozó nézetek közül egyiknek az elsőbbségét sem lehet kétségtelen okokkal kimutatni. Eredményül nem mondhatunk hát ki mást, mint hogy a hivők Jézus származásáról kezdettől fogva eltérően vélekedtek. Kezdettől fogva voltak, akik Jézus természetes származását vitatták, s ebben nem látták messianitásának csorbítását, s viszont kezdettől fogva hirdették Jézus szentlélektől való származását is. Kétségtelen, hogy evangéliomaink irása idején már ez utóbbi nézet .volt általánosabb, ha szabad igy mondanunk, ez a nézet volt a hivatalos. De hát akkor miért nem választott Isten leányt a maga céljaira, miért szemelt ki férjes nőt

1) ? Ez a kérdés már a ') Hieronymus Comm. in Mt. L. I. p. 12. Quare non de simplice virgine, sed de desponsata concipitur ? Primum ut per generationem Josephi virgo Mariae monstraretur; secundo ne lanidaretur a Judaeis ut adultera; tertio ut in Egyptum fugiens haberet solatium mariti. Martyr Justinus etiam quartam edidit causam, cur a desponsata conceptus est; ut partus, inquiens, eins celaretur diabolo, dum eam putat non de virgine, sed de uxore