Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)

Raffay Sándor: Jézus születése

Jézus szülelése. 199 szöveg nyilvánosságra került, azóta a tudósok egy része véglegesen eldöntöttnek tekinti azt a vitás kérdést, hogy az evangéliomok eredetileg Jézus természetes származását hirdették. Annál inkább feljogosítva érzik erre magukat, mert ez a Syrsin azokat a régebben ismeretes codexeket is igazolta, a melyeknek e kérdésben döntő jelentőséget sok mindenféle ok miatt nem tulajdoníthattak. De az ítéletet nem szabad elhamarkodnunk. Előbb meg kell ismerkednünk a szövegekkel, meg kell mérnünk súlyúkat, s csak azután vonhatunk következtetéseket. Összeállítom itt a fontosabb eltéréseket mutató szövegek táblázatát

1), s hogy az összehasonlítást megkönnyítsem, a nem görög szövegeket is görögül közlöm. A mutatkozó rokonság szerint négy csoportot kell alkotnom: I. Syrsin : 'Ιακώβ δέ Ιγέννησε τον Ιωσήφ, 'Ιωσήφ ω έμνηστεν&η Μαριάμ ή παρθένος, ίγέννησε Ίησονν τον λεγόμενοι* Χριστόν. II. Monacensis g.: Ιακώβ de ίγέννησε τον 'Ιωσήφ,ο* μνηστεν&είσα Μαριάμ ίγέννησε Ίησονν τον λεγόμενον Χριστόν. III. Máté : 'Ιακώβ δέ Ιγέννησε τον 'Ιωσήφ, τον άνδρα Μαρίας, εξ ης έγεννή&η Ίησοΐς ό λεγόμενος Χριστός. IV. Arab Diatessaron : 'Ιακώβ öt ίγέννησε ιόν 'Ιωσήφ τον άνδρα Μαρίας, ο ίξ αυτής ίγεννή!)η Ίησονν τον λεγόμενον Χριστόν. Az I. származéka a Curaton-féle syr szöveg is, amely csak abban tér el a Syrsintől, hogy József nevét nem ismétli meg s ezzel az apaságát is kizárja. Ebből látható, hogy a Syrsinben semmi egyéb bizonyíték nincsen Jézus természetes származása mellett, mint egy névnek megismétlése, ami iráshibából is megtörténhetett. Szerintem tehát a Syrsinből döntő következtetést vonni nem lehet. Annál kevésbbé, mert a mit ez a szövegbeli eltérés megalapozna, azt is teljesen lerontja az a körülmény, hogy az angyali jelenést és ezzel a szentlélektől való származás hirdetését a Syrsin is közli. Belőle tehát legfölebb csak azt állapíthatjuk meg, hogy a Syrsinben olyan szöveggel állunk szemben, amelyben a Jézus születésére vonatkozó kétféle nézet még kiegyenlítés nélkül áll egymás mellett. A II. csoportba tartozó latin codexek (Monacensis, q. Vercellensis a. Sangermanensis g

1, Bobbiensis k. Veronensis b) szintén rokonok a Syrsinnel. Az egy Monacensis kivételével a ηαρδένος szót is megőrizték. Sőt e szót a Veronensis meg is ismétli, és igy párhuzamosát adja a Syrsin ismétlésének, csakhogy mig ennek ismétlése József apaságát erősiti, ') A táblázat készítésénél felhasználom: Gregory, Nóvum Test. Graece. Vol. III. Prolegomena. Lipsiae, 1894. Zahn, Einleitung II. — Schmiedel, Prot. Monatshefte 1902. 6. — Merx, Das Evangelium Matthaeus etc. Berlin 1902. idevágó fejtegetéseit és adatait.