Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)
Raffay Sándor: Jézus születése
194 Raffay Sándor. Igen fontos tehát hogy Jézus szűztől születik. Istenfiúságának is egyik döntő kezese az, hogy egyedül csak δ fogan és születik bűn nélkül. Sajátságos és külön tanulmányra érdemes az a vallástörténeti jelenség, a melyet a nemi élet és a szentség viszonyának felfogásában nemcsak a zsidóság és a keresztyénség, hanem más vallások theologiájában is észlelhetünk. A szüzesség különös érdem, sokszor a szentség előfeltétele vagy bizonyítéka. Viszont azonban a gyermektelenség Isten büntetése, csapás, szégyen, megbélyegzés. A meddők fogadalmakkal és áldozatokkal igyekeznek kiórdemedni a gyümölcsözés kegyelmét, s a foganás nem ritkán a legnagyob isteni kegyelem jele, tisztító áldás, szent igazolás. Ε két ellentétes szempontot pedig mintegy kiegyezteti az olyanféle felfogás, a milyent pl. Ján. 1 1 3-ban találunk: Azok az istenfiak, a kik nem vérekből, se nem test indulatából, nem is férfi akaratából, hanem Istenből születtek. Jézus is egy lett a test vágya nélkül egyedül csak Isten akaratából, azért mondható Isten fiának. A származás különös módja igazolja hát itt Jézust Isten fiának, ezért mindenkép ezen van a hangsúly. Jézus nem úgy származott, mint a többi ember. Ezt a gondolatot igyekeznek a Jézus születésére vonatkozó tudósítások kidomborítani. De hogy ez a gondolat kezdettől fogva vitás volt, azt már a szentiratok maguk is bizonyítják. Csodálatos, hogy a Szentírás mennyire mellőzi Jézus szokatlan származásának történetét. Jézus soha nem hivatkozott rá. Magát rendesen emberfiának mondotta, a mivel ugyan, bár burkoltan, messiási igényeit kívánta jelezni, de a mit úgy apostolai, mint kortársai is a közönséges emberi származásra vonatkoztattak 1). A kortársak, úgy az ellenfelek, mint a családtagok és a tanítványok, soha nem utaltak arra, hogy Jézus születése körül szokatlanabb események játszódtak volna le. Öt mindenki a názáreti ács közönséges fiának tartotta. Erre már az evangéliomok is több izben hivatkoznak. Anyját Máriát is csak a jerusálemi templomban történtek teszik figyelmessé gyermekére, mert ezeket megjegyezte és forgatta szivében. Születése különösségére azonban ő sem hivatkozik. Később pedig már a templomi eseményekre sem térnek rá sem a családtagok, sem a hivők, hogy bizonyítanák velük Jézus messianitását. Pál apostol szerint Jézus származása egészen közönséges: asszonytól született, mint a többi, törvény alatt állt, mint a többi (Gal. 4 4J, csak a benne diadalmaskodó szentség lelke mutatta, hogy ő mégis nem ') Wellhausen, Skizzen und Vorarbeiten 1899. VI. Des Menschen Sohn 187. 215. v. o. Litzmann, Der Menschensohn, lfc9i). contra Dalman, Die Worte Jesu 1890. Schmiedel, Prot. Monatshefte 1901. 9.
