Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)
Raffay Sándor: Jézus születése
Jézus szülelése. 193 módon, itt is felcsillan, a mikor kiemelik, hogy az eljövendő messiás uralmának sem határa, sem vége nem lesz. Az uralom e kiemelése azonban a kornak ismét egy közönséges képzetét mutatja. Az eljövendő messiás hatalmas uralkodó lesz, nem szellemi vezér, nem a lelkek újjáteremtője, a ki maga az út, az igazság és az élet. Tudjuk, hogy Jézus messiásképzetében is megvan ez a kettősség, csakhogy más árnyalatban. Ö is felhasználta korának közönséges képzeteit, de egyúttal meg is dicsőítette azokat. Ő is országot akart alapitani, de nem Izráelben, hanem a hivők lelkében. Az ő országa nem e világból való, hanem Isten országa, mennyek országa. Mint ez ország fejedelme, nem uralkodni, csak kórmányozni vágyik. Célja nem hatalomnak kifejtése, hanem a lelkeknek Istenhez való vezetése. Mária is zsidó nő volt, a ki igen jól ismerte népének messiási várakozásait. Ε várakozások nem voltak ugyan mindenben azonosak, de az bizonyos, hogy egyikben sem volt olyan vonás, a mely őt arra a reményre jogosíthatta volna, hogy a messiás esetleg tőle is származhatik. Első sorban ezért lepte hát meg az angyali szózat. A messiást bizonyosan ő is a felhők közül várta. De ha nem várta sem gondolhatott arra, hogy a Jésiás 7 1 4 által megjövendölt alma, = fiatal nő, a ki Immánuelt fogadja az ő méhében, ő legyen A legendák már kiszínezik Máriának a gyermekkorát is, de erre csak a későbbi jelentősége adta meg az indítást. Szentirataink még mit se tudnak Mária különleges viszonyairól vagy öntudatáról, sőt azt mutatják, hogy Mária nem is álmodott Jézus messiási jelentőségéről és mig Jézus élt, nem is hitt benne 1). De most ennek bizonyítására ki nem térhetünk. Mária most más szempontból foglalkoztat bennünket. Máriát a hagyomány következetesen szűznek és nem fiatal nőnek tartja. Az eredeti alma szót a görög nyelvű ótestamentom is (LXX) irapdíVos-szal fordítja. Pedig ez a zsidóban bethulát jelent. Viszont a görög parthenosz nem fiatal nőt, hanem szüzet jelent. Csak két kivétel van e szabály alól a görög irodalomban : Homeros és Sofokles egy-egy helyén*), a hol a parthenosz fiatal asszonyra vonatkozik. Állandó jelentése azonba nszfiz, tiszta, érintetlen 3). *) Lásd Mária a Szentírásban c. tanulmányomat Theol. Szaklap I. évf. 2. számában. Ezt vallja különben Epiphanius is C. Haer. L. I. Τ. II. p. 60. 2) Passow, Handwörterbuch der griech. Sprache. Rost, Giech. deutsches Wörterbuch. ') Stephanus, Thesaurus linguae graecae. Virgo, inlactus, purus. παρΜνος <fi tircLi Χίγιται χατά αημβολον τον dűiiíy 9ορις ιι rat χαϊ μη&αμω; ( νδιδόναι τοις xctxoi'gyoi;. Ponitur enim hic παο&ένος et pro veüvu et pro α/ϋαρτος, pro iuvenca et incorrupta.
