Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)

Könyvismertetés

Könyvismertetés. 161 mát, a mely eljárást csak helyeselni lehet. Kár, hogy nem követte abban is a magy. tud. akadémia és a történelmi társaság módszerét, hogy a régi latin kéziratokban oly rendkívül sűrűn eló'forduló szórövidítéseket feloldotta volna. Az I-só' szám alatt közölve van a Lányi Mátyás oláhpataki ev. prédikátor által, Wittenbergben tanulása ideje alatt (1772—1774), az eredeti jegyzó'könyvből (Ordiniertenbuch) kiírva, s a szerkesztő által ugyanennek köteteiből kiegészített jegyzéke azon magyarhoni születésű vagy idegenből származva itt hivataloskodott egyéneknek, a kik 1541—1610-ig Wittenbergben avattattak lelkészségre. A 350 felavatott közt csak 12-őt találunk, a ki a magyar Alföldről (kettő 1546 és 1551-ben Baranyából) származott; a többi részben a felső megyékben és az erdélyországi szászságon született, részben idegenből szerkődzött hozzánk, tehát lehet mondani, hogy mind német és szláv, s csak elvétve akad köztük néhány, a ki „Ungarici sermonis desiderio flagrans, ad dicendam lingvam Ungaricam contulit se in Hungáriám" és Szenczen, Beregszászon, Gönczön, Kassán, Rozsnyón és Egerben járta a magyar iskolát.

1) Elvetődött egy — Predrnerita István Vág-Predmérről — Spatakra is. másik pedig — öallince Jákób Bártfáról — Debreczenbe, s ez, midőn itt Csorba András

1) Praeceptor keze alatt 2 évet töltene, a török által foglyúl ejtve Nagy szegedre hurczoltatott, s fogsága alatt mint szabadon járó rab — három évig látogatta az iskolát. Az ordináltak ezen jegyzékében nagyon becses és számos adatot találunk egyház- és művelődéstörténetünkhöz. Nagyjában tudva van nálunk, hogy a reformáció mely időtájban lépett föl és terjede hazánk különböző vidékein; de az egyes egyházak hogy mikor reformálódtak ? erre nézve azoknak legtöbbje tájékozatlan. Az ág. evang. egyház legújabb Országos névtára kiáltó tanú, hogy hány oly ev. egyház datálja magát a XVII-dik század elejéről, közepéről sőt végéről is, a melynek már a XVI-dik század közepén prédikátort ordináltak Wittenbergben. Ε jegyzékből biztos tudomást szerezhetünk magunknak az ordináltak nevén és születéshelyén kívül az iskolákról, a melyekben tanultak, — a tanítókról, kiknek keze alól kikerültek, — a pártfogókról, kiknek segélyével járták a hazai és külföldi iskolákat, -- a prédikátorokról, kiknek helyébe léptek, s az egyházakról, a melyekben mint tanítók és lelkészek szolgáltak, és a melyek közül — fájdalom ! sok helyen vagy egyátalában rég kioltatott, vagy csak alig pislog az evangelium világa, S ezeken kívül találunk ') Rozsnyón Kézsmárki Unterbámus Márton, Sárospatakon Thoracominus Mátyás, Egerben Miskolczi Boldizsár és Sárközi Bálint, Bakai Péter, Gönczön Thuróczi János, Szenczen Kövi Dániel és Vásárhelyi Dániel volt a tanítójuk. ') A debreczeni iskolai anyakönyv Csorba litvánról emlékezik.