Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)

Daxer György dr.: A theologia mint tudomány

A theologia mint tudomány. 155 lényeges vonásait felsorolni. Ilyen vonása három van: az első a kritika, mely a történet Ítéletének kisebb vagy nagyobb valószínűségét állapítja meg. Ha ezt az egyházi hagyományra alkalmazzuk, egyneművé teszszük azt minden egyéb más hagyománynyal. Hisz a történeti módszer második vonása, az analógia, a kritika kulcsa, mely minket arra képesít, hogy valaminek valószínűségét megállapítsuk vagy valamely ismeretlent ismeretesből megértsünk, magába zárja minden történésnek elvi egyformaságát. Ebből következik a bibliai történet belevonása az általános történetbe. A harmadik alapfogalom : a kölcsönhatás. Ε szerint minden történés állandó correlativ összefüggésben áll ós folytonos változást mutat

1). Ezen módszer következtében belevonták a bibliai tudományt az ókor politikai, sociális s szellemi történetébe és végül beállították a keresztyénség méltatását a vallás- és mívelődéstörténet keretébe. A módszer következménye tehát 1) az, hogy minden egyes eseményt bizonytalanná tesz és igy a hit kapcsolatát egyes eseményekkel lazítja. A 2) következménye az, hogy a keresztyénség, mint egy nagy történeti összefüggés tagja, ezen belül mint a többi történéssel egyforma alakulás csak az összefüggésből érthető meg

2). A történeti módszer ezen leírásából kitűnik, hogy Troeltsch törekvése ezenmódszerével odairányul „das Christentum auf gleichen Fuss mit anderen Religionen zu behandeln, . . . es in dem gleichen Grunde wurzeln zu lassen wie jene und für die Darstellung seines Inhaltes die gleichen Methoden anzuwenden, wie bei jenen''

3). Amit Kaftan, akivel e folyóirat hasábjain polemizál, eljárása gyanánt bemutat, azt ő persze mind elveti. Igy azt, hogy a keresztyénség az „absolut vallás" és azért másokkal össze nem hasonlítható; hogy a közvetlen isteni igazság „kijelentése", míg a többi vallások más fajta kijelentésen alapulnak. Szóval Kaftan akarja a dualistikus supranaturalismust, mely a keresztyénséget minden más vallástól elkülöníti

4). Pedig épen ezt a supranaturalismust veti el Troeltsch, mert ő, amint maga mondja, nagyon érezte a történet-kritikai módszer kényszerét, „die einmal zugelassen sich keine Grenzen mehr ziehen lässt und am natürlichen Geschehen ausgebildet bei der Anwendung auf Uebernatürliches dieses notwendig in natürliches d. h. allem ') L. Theol. Arb. stb. 89. sk. 1. ') rSie relativirt Alles und Jedes ... in dem Sinne, dass jeder Moment und jedes Gebilde der Geschichte nur im Zusammenhang mit anderen und schliesslich mit dem Ganzen gedacht werden kann und dass jede Bildung von Wertmaasstäben deshalb nicht von isolirten Einzelnen, sondern nur von der Ueberschau des Ganzen ausgehen kann*. (Theol. Arbeiten 94. 1.) ") Zeitschrift f. Theol. u. Kirche 1898. 3. 1. *) V. ö. u o. 3. 1. 11*