Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)

Daxer György dr.: A theologia mint tudomány

154 Dr. Daxer György. többé, hanem szak- és egyes-tudomány (Einzelwissenschaft). A keresztyénség fogalma is megváltozott. A reformáció még nem szakított egészen a régi felfogással; a pietismus már egy lényeges lépéssel előrehaladt a keresztyénség és nem keresztyénség között lévő elvi különbség megszüntetésében. Hozzájárult az egyházi hagyományok kritikája, mely nemcsak a római egyház, hanem Izráel népének ós az őskeresztyénségnek történetét is a történeti kritika szemüvegével kezdte vizsgálni és itt is a világban másutt is tapasztalható történéssel találkozott. Evvel ledőlt a keresztyen és nem keresztyén vallástörténet közti válaszfal. A keresztyén és pogány vallásokban a psychologia az öntudatnak ugyanazon lélektani jelenségeire akadt. És evvel meg van adva a keresztyén vallásnak befoglalása a vallásról szóló általános tudományba, az u. n. általános valiástudományba. Csak az a kérdés itt hogyan mutatható ki a vallásos fejlődésben a haladás és itt, az hogy a keresztyénség ezen fejlődés középpontja. Egy ilyen az, ember vallásos öntudatának lényegéről és fejlődéserői szóló tudomány lesz a tudományos theologia alapja. A régi kompromissuinnak minden modern felelevenítése elutasítandó.

1) Ezen alapos változás körülbelül 150 óv óta, tehát az u. n. felvilágosodás korában állott be. Azóta az élet minden más terén (politika, kereskedelem, művészet stb.) is nagy változások köszöntöttek be. Mindez az egyházat is nagy krízisbe vitte, melynek oka az emberi tudásnak módszereiben ós eredményeiben való gyökeres változása vagyis a modern tudomány keletkezése. Ez rendítette meg a keresztyénség alapvető tanait és ejtette el a régi theologia általános feltételeit, a dualistikus-indeterministikus-teleologikus metaphysikát és a theologia supranaturalistiisus alapjait, az egyházi s bibliai tekintély természetfeletti s absolut minőségének tanát. És mindezt megtette a történeti módszer konsequenciáinak megvonásával.

2) Ilyen a történeti módszer ereje s következményei a keresztyén hitre nézve is nagy horderejűek. És pedig azért, „weil die moderne Historie eine bestimmte Stellung zum geistigen Leben überhaupt in sich schliesst"

3). Hogy ezen következményekkel megismerkedjünk, szükséges a módszer ') V. ö. ehhez az i. ra. 27—46. lapjait. ') V. ö. az eddigihez az i. m. 3 9. lapját. .. I'ie historische Methode, einmal auf die biblische Wissenschaft und die Kirchengeschichte angewandt, ist ein Sauerteig, der Alles verwandelt und der schliesslich die ganze bisherige Form theologischer Methoden zersprengt." (Theol. Arbeiten stb. 88. I.) . Wer ihr den kleinen Finger g-geb»n hat, wird von ihr so energisch ergriffen dass er ihr die ganze Hand geben muss." (i. m. 9"2. 1.) 3) L. i. m. 8. 1.