Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)
Daxer György dr.: A theologia mint tudomány
A t lieologia mint tudomány. 153 pontjáról ítéli meg a keresztyén vallás igazságait, akkor túllépi hatáskörét és értjük, miért torzulnak el kezei alatt azok az igazságok. Ha ezen első állásponttal rövidebben végezhettünk, annál behatóbb vizsgálást kíván Troeltsch álláspontja. Legalkalmasabban avval kezdjük, hogy Troeltsch álláspontját röviden vázoljuk 1). Troeltsch módszerének igazolásaul kiindul a jelenkor tudományos helyzetének rajzából. Ezen újkori tudományos helyzet teljesen elüt az ó- és középkoritól. A keresztyénségtől Troeltsch szerint eredetileg minden tudományos gondolkodás idegen. Észszerű bizonyítékokra nem volt szüksége, azokat a „világ"-hoz számították. Minden érdeklődésük csak a jövőnek eseményei felé irányult. Csak mikor a pogány állammal szemben találta magát, vált szükségessé a gyülekezetek tömörülése. Így jött létre az egyház az ő szervezetével, tanával. Reá ruházták aztán azon tulajdonságokat, melyek eddig csak a jövő istenországát illették, a szentséget és isteni eredetet. így lett az ós a keresztyénség természetfeletti, isteni eredetűvé szemben mindennel, ami a világban van és történt. így lett a keresztyénség hatalommá. De hatalom volt a tudomány ós a kultura is, melyre a római birodalomban talált. Ezen tudomány jellemző vonása az, hogy első sorban valláserkölcsi világnézet volt, vele szemben kellett a keresztyénségnek védekeznie. Az eredmény kompromissum volt, melyben a keresztyén vallás magáévá tette a pogány tudományt; de avval a megszorítással, hogy a teljes igazság az isteni kijelentés részén van. Ez természetfeletti, isteni eredetű, mig a görögök valláserkölcsi világnézete mint az ész műve kijelentés nélkül jött létre. így lesz a tudomány természetes istenismeret s erkölcstan szemben az egyház s szent írásainak természetfeletti, kijelentésével. 2) Bekövetkezett az uj idő. Életre kelt a természet- és a történettudomány. És evvel nagy változás állott be. Felbomlott a fenti kompromissum is. A tudomány már nem világnézet ') Troeltsch módszerének s általában álláspontjának rövid előadásával találkozunk két iratban, mely azután ezen az alapon Troeltsch nézeteit alapos kritikának veti alá Ezek Reischle cikkei a Theol. Rundschau 1901. (IV.) évf. 261. skk. lapjain: „Historische und dogmatische Methode der Theologie" cim alatt és lhmels adaléka Luitpold btijor regens herceg 80. születésnapjára megjelent „Festschrift u-hez, melyet az erlangeni egyetem kiadott. Cime : „Die Selbständigkeit der Dogmatik gegenüber der Religionsphilosophie." Szerzője e sorok írójával osztja a Frank theologiája által befolyásolt álláspontot. Innen érthetők tán majd egyes egyezések a gondolatmenetben. Más kritikusairól, úgymint Harnack, Jülicher, Webbermin, Traub és Heinriciről maga Troeltsch emlékezik meg „Die Absolutheit des Christentums stb." c. művének előszavában. Érdekes itt azon elismerés, mely lhmels kritikájával szemben nyilvánul. ') Az eddigihez 1. Troeltsch Die wissenschaftliche Lage etc. 12—27. 1. Theol. Szaklap. IV. έτί. H
