Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)

Daxer György dr.: A theologia mint tudomány

150 Dr. Daxer György. cselekvéseinket célszerűen berendezzük s igy a külvilág felett uralkodhassunk. Ezért jogosult még ma is az a kívánság, hogy az ismeret, a tudomány az életnek szolgáljon. Idővel azonban az ismeret is nagyobb önállóságra jutott lelki életünkben. Az embernek magában a megismerésben is telt kedve és a tudományban eléri az ismeret azt az önállóságot, hogy az ismeret magáért az ismeretért van. A tudás, az ismeret itt már öncél és nem eszköz más cél elérésére. A tudományban az ismeretnek első sorban theoretikus célja van. Feladata, hogy tárgyát megismerje, okaiban, szerves egészében megértse. A tudomány igy felülemelkedik az egyes, elszigetelt ismereteken, a valóságot egységében, rendjében, okaiban, feltóteleiben igyekszik minél teljesebben megérteni. Azonban a tudomány theoretikus jelleme nem zárja ki, hogy azután másodsorban az életnek is szolgáljon. Mindaz, amit eddig azisineretről mondtunk, már magában foglalja azt a tényt, hogy a tudomány nem produktiv, hanem reproduktiv jellegű. A tudomány nem létesiti, nem szüli tárgyát, hanem azt feltalálja, az neki adva van. Neki kötelessége azt, ami van és már előtte is megvolt, megérteni, hogy az lelkünk birtokává lehessen. Ezen megértés egyrészt gondolkodásunk törvényeinek helyes alkalmazását kívánja. Csak ez a való megismerésének szükségszerű feltótele. Másrészt pedig szükséges a tárgyba való szeretetteljes elmélyedés, annak sajátosságához való alkalmazkodás, hogy megértsük. Éppen ez utóbbi követelmény teszi esetleg szükségessé, hogy az egyik tárgy megismerésénél egészen más módszert alkalmazzunk mint a másiknál. Igy látjuk, hogy a tudomány fogalmáról való elmélkedésünk som vezet egy bizonyos módszerhez, melynek egyedüli alkalmazásához a tudomány fogalma kötve volna. A valósághoz, melynek megértése a tudomány feladata, tartozik a vallás is és különböző alakulásai közt első helyen a keresztyénség. Szükséges tehát, hogy a vallás is tárgya legyen a tudománynak. Ezt ma már nem is tagadja senki sem. Még abban is úgyszólván általános egyetértés uralkodik, hogy a keresztyén vallás is tárgya a tudománynak, sőt abbau is, hogy azt a tudománynak külön figyelmére kell méltatnia. De hogy mikép történjék ez, ebben már elágaznak a vélemények. Az állásfoglalás ezen különböző vélemények közt egyrészt attól függ, milyen állást foglalunk el magával a keresztyén séggel szemben, másrészt pedig attól, vájjon elfogadjuk-e fent kifejtett nézetünket a tudományos bizonyosság, elvek ós módszerek jelentősegéről vagy nem. Sokan hajlandók ugyan a vallásról való tudomány jogosultságát, sőt szükségességét is elismerni ós tőle a tudományos-