Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)

Raffay Sándor: Jézus születése

Jézus születése. 143 volt az alapgondolat, hogy Isten döntsön a maga bölcses­sége és mindentudása szerint. A bottal való döntés azonban egészen szokatlan. Kulcsát azonban bizonyosan Mária szü­letésében a Jesaiásból vett próféciában találjuk meg. Ebben van szó egy olyan vesszőről vagy botról, a ^ mely a Jesse gyökeréből hajt ki, s a melyen virág ós az Úr lelke mutat­kozik. Minthogy pedig az Úr lelke Jézusra „mintegy galamb" szállt le 1), azért itt a legendák egyszerűen galambról beszél­nek, feledve, hogy azon prófétai helyen, melyre ez a monda támaszkodik, nem a formáról, hanem a lényegről van sző. Igen, do a bottal való jövendölés a többi legendában is megvan, pedig azok némelyike több századdal megelőzte a Mária születését. Ez tény, do tény az is, hogy már a leg­régibb legendában, a Jakab elbeszélésében is megtaláljuk azt az alapgondolatot, a melyet azután a Mária születése bibliai helylyel támogat, hogy a kisorsolás e szokatlan módja egyenes isteni rendelkezésnek a folyománya. József törté­nete ép a szokatlanság miatt, el is ejti a bottal való sorso­lást s csak egész általánosságban szól a sorsvetésről. Nevezetes külömben, hogy ép a jésaiási helyre hivat­kozó Mária születésében a kisorsolásnak egészen más a célzata, mint a többinél. Szerinte a jövendölés teljesülése érdekében csakis arra kellett tekintettel lennie a papságnak, hogy Dávid családjából való ember vegye el Máriát. Ezért sereglik össze Dávid ivadékának minden nőtlen embere. A sarjadék azonban egészen rendes módon származik, tehát az utód nem az emberi vagy isteni származás tekintetében, hanem csakis abban különbözik majd a többi embertől, hogy benne egy ősrégi ígéret- ós jövendölés telik be. A többi elbeszélésnek mind az az uralkodó szempontja, hogy a születendő gyermeknek a természetestől eltérő szü­letését minden módon már eleve előkészitettnek mutassa be. Erre céloz az anyának a templomi neveltetése, foga­dalma, a kisorsolás isteni akaratból való levezetése, a sors­nak az öreg Józsefre esése, de leginkább a kisorsolás célja is. Tudjuk, hogy kanonikus evangéliomainK rendes eljegyzésről beszélnek, s igy feltételezik, hogy József és Mária szokott módon házasságra léptek. Legközelebb állanak hozzájuk József története és Mária születése,amelyekben szintén férj­hezadásról olvasunk. Jakab elbeszélésének 8. fejezete ugyanúgy szól, de mára 9. 13. 15. 16. 17-ben csak oltalma­zásról, gyámkodásról beszél. Az Ál-Máté aztán már csak az oltalmazást emeli ki. Az egyházatyák maguk is sokat fog­lalkoztak ezzel a dologgal, inert igen jól tudták, hogy a zsidók ós pogányok támadásainak egyik legkedvezőbb alkal­4) Mt. 3 ώηύ πιριστιρΰι·.

Next

/
Thumbnails
Contents