Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)
Raffay Sándor: Jézus születése
144 Raffay Sándor. mát és legszilárdabb alapját az nyújtja, hogy maguk a keresztyének is hangoztatják, hogy József és Mária között nem állott fenn tényleges házasság 1). Másrészt meg ha a tényleges házasságot elismerik, Jézus közönséges származásának a lehetőségót kockáztatják. S tényleg igy jutottak az első századok ebionitái 2) és gnostikusai 3) arra a feltevésre, amely miatt aztán a hivatalos egyház őket eretnekítettc, hogy Jézus Józsefnek a természetes gyermeke, akivel az őt Messiássá avató Szentlelek csak a keresztség alkalmával egyesült, mikor az az isteni szózat elhangzott: Te vagy az én szerelmes Ram) (Mt. 3 1 B). Ez a Szentlélek azonban a keresztfán ismét elhagyta Jézust, ezért a felkiáltása: Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet ?(Mt. 26 4 6). Nincs okunk eltérni a kanonikus evangéliomok azon tudósításától, hogy József ós Mária csakugyan annak rendje ós módja szerint összeházasodott, mert, amint azt majd később látni fogjuk, e körülménynek Jézus születésére nézve semmiféle döntő jelentősége nincsen. Rövidesen rá kell még itt mutatnunk a bottal való elbánás dolgában mutatkozó eltérésekre is, a mikkel aztán a csodajel különbsége is összefügg. Ezeknek az adatoknak ingadozása is mutatja a legenda kiforratlanságát. Az egyházatyákban ezekről sehol sincsen szó, a mi azt bizonyítja, hogy a botjelenet csak a népnél otthonos mondák alkotórészét képezte. Jellemző különben, hogy Jakab elbeszélése ós ÁlMáté szerint a galamb a botból jött ki s atna szerint József fejére, eme szerint az égbe szállt, mig Mária születése szerint már a Jézus keresztelésekor történt csodának megfelelően az égből szállt le a botra, de nem volt igazi galamb, hanem az Úrnak a lelke. Józsefnek a Mária átvételétől való vonakodásában az a gondolat domborodik ki, hogy ő már a házasságra teljesen alkalmatlan volt nemcsak elaggottsága, hanem vándor foglalkozása és felnőtt fiai miatt is. A papok fenyegetéséből pedig könnyű kiérezni azt, hogy Máriának Józsefre való bízását az isteni világkormányzás és üdvrend egyik sarkalatos ') Epifanius, Contra haer. és Hieronymus Opera számos helyén, de már Origenesnél is. ') Epiphanius, Contra octoginta haereseos. Bas. 1543. L. I. Τ. II. 60. szerint Ebion volt az első, a ki még az apostolok korában Jézust zsef fiának mondotta, v. ö. Hippolytus. VII. 4. p. 406. 3) Hippolytus, Refutatio omnium haeresium. Ree. Dunecker et Schneidwin. Göttingae 1859. V. 26. p. 226. VII. 32. p. 398. VII. 33. p. 404. X. 21 p. 626. VII. 34. p. 406. szintén azokról beszél, akik Jézust József fiának íartották, mig voltak olyan gnostikusok is, kik elismerték ugyan hogy Jézus szűztől született, de azt vitatták, hogy vele a szentlélek csak később egyesült. VII. 35, p. 406. VI. 35. p. 284. V. 6. p. 132-134. stb
