Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)
Raffay Sándor: Jézus születése
140 Raffay Sándor. eleinte nem volt elkerítve, de később karzattal vették körül, hogy az asszonyok fölülről nézhessék a férfiak udvarán lévő oltáron hozott áldozatot. Az asszonyok tehát csakis a maguk udvarán tartózkodhattak, ahol azonban megfelelő épület hiánya miatt nem lakhattak volna még akkor sem, ha azt a zsidó törvény megengedte volna. Middóth = a templom méretei, azután apróra leirja az udvarok, kamarák, folyosók, szobák, mellékhelyiségek egész tömegét, de azok között egyetlen egyről sem tud, amelyben asszonyok valaha tartózkodtak volna. Még Josephusra, a Jézus korabeli zsidó történészre is hivatkoznunk kell. A zsidó háborúról irt művében (c. 5.) leirja a templomot, s határozottan azt mondja, hogy az asszonyoknak csakis a saját udvarukban volt szabad tartózkodniok, de az is csak buzgólkodásuk végzésére állott rendelkezésükre. Az asszonynak sohasem volt szabad, ha tiszta volt is, átmenni azon a korláton, amely egy rőfnyi magasságban az oltárt ós a templomot körülvette. Igaz, hogy szentély volt már az a rész is, ahol az asszonyok előudvara volt, de ott lakóházak nem voltak ós az asszonyok abban az udvarban is csak buzgólkodásuk idején tartózkodhattak. Bizonyítja ezt a Kiddasim tractatas 52 b. ahol ama kérdésre, hogyan kerül asszony a szentélybe, Raschi azzal felel, hogy nő egyáltalán nem mehet a szentélybe. S hivatkozik Kelim 1. 8. misnára. Az e helyhez csatolódó Toszafóth pedig egész határozottan azt mondja, hogy izraelita nő csakis akkor mehetett be a nők csarnokába (azorasz nosim),ha arra szüksége volt De hogy a templomban nők laktak volna, arról a Talmud mit se tud. Josephus a zsidó régiségekről irt müve 2. kötete 11. fejeztében az 5. pontban ismételten megemlékezik arról, hogy az asszonyok egészen a saját udvarukig elmehettek, de a belső szentélybe, amely az oltárt is magában foglalta, „semmi esetre sem mehettek be." Általában, hogy mikép kell a legendák ama tudósítását, hogy Máriát a templomban, s még hozzá a szentek-szentében nevelték fel, megítélni, elég legyen csak az orthodox zsidóság mai szokásaira ós nézeteire utalnunk, a melyek évezredek óta nem változtak, s a melyek a nőket a templomba soha be nem engedik. A szüzességet legnagyobb érdemül tartó, s hierarchikus és methodistikus irányba terelődő keresztyénség azonban egészen természetesnek vette, hogy Mária, ha szűz volt, ha szent volt, csakis az Úr templomában nevelkedhetett. S nem vette észre, hogy ezzel a történeti valóságon tesz olyan erőszakot, a mely századokra kiható tévelygések eredő forrását nyitja meg 1). l) A Kr. u. hat század múlva keletkezett Kórán szintén azt mondja, hogy
