Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)
Raffay Sándor: Jézus születése
Jézus születése. 141 Az Ál-Mátéban azt olvassuk, hogy a templomban lakó szüzek közül egyedül csak Mária fogadott szüzességet. S ebben Mária nemcsak társai, de az összes nők közül is kivált. A főpap maga is bevallja, hogy előtte szokatlan ez a fogadalom, azért megütközéssel mondja a 8. fejezet szerint, hogy „egyedül csak Mária jött rá az Istennek tetszés új rendjére, megfogadván Istennek, hogy szűz marad". Hogyan jött e gondolatra Mária, azt is megvilágítja a 7. fejezet. Ε szerint Abiathár főpap mindenféle ajándékkal igyekezett megvesztegetni a papokat, hogy Máriát az ő fiainak adják feleségül. Nem is rajtuk, csak egyedül Márián múlt tervének meghiúsulása. Szüzességi fogadalmára hivatkozva tiltakozott a férjhezadás ellen. A főpapok és a rokonok (szülőkről nincsen szó!) akkor arra a biblikus felfogásra hivatkoztak, hogy „Istent a gyermekekben kell tisztelni és az utódokban imádni, a mint az mindig szokás volt Izráelben" (Zsolt. 127 3. V. Móz. 4 1 0. 11 í 8. 1 9. stb.). Mária ekkor válik a zsidó felfogás átalakítójává, azt a tételt állítván fel, hogy „Istent mindenekelőtt tisztaságban kell tisztelni, hogy helyeslésre találjon. Mert Ábel előtt senki sem volt igaz az emberek között, és ő is csak áldozata miatt tetszett Istennek, s attól öletett meg, aki nem tetszett. Mégis két koronát nyert: az áldozatét és a szüzességét, minthogy az ő testéhez soha semmiféle mocsok nem tapadt. Azután Illés is még testben ragadtatott fel, mert testét szűzen őrizte meg. Ezt tanultam én az Isten templomában gyermekségemtől kezdve, hogy Istennek kedves csak a szűz lehet. Ezért azt tökéltem el magamban, hogy férfit egyáltalán nem ismerek." Ε tudósításnak könnyű felismerni a célzatát: Máriát a szüzek elsejének és örök példaképének akarja megtenni, aki előtt még nőszemély sohasem fogadott szüzességet. Nem is tud női, csak férfi példákra hivatkozni, akiknek a példáiból azonban előtte senki sem volt képes levonni azt a valláserkölcsi törvényt, amely aztán a keresztyénségben úgy elméletileg. mint gyakorlatilag is számos hivőre talált, hogy Istennek a test szeplőtelen megőrzése sokkal kedvesebb, mint az élethivatás természetes betöltése. A tisztaság érdemül vétele és kötelességszerű megőrzés eddig is alaptörvénye volt a zsidó vallás-erkölcsi világnézetnek is, de azt Mária helyezte e tudósítás szerint első ízben szembe az Isten által rendelt házassággal. Ebben vált Mária új erkölcsi törvényhozóvá és a szűzen maradás érdemének felfedezőjévé. Ez új felfedezés azonban a főpapot Mária születése szerint nagy zavarba hozta. Zavarának oka kettős: egyik, Máriát a templomban nevelték fel s Zakariás, a Keresztelő atyja volt a felügyelője 3. Szúra. 32. Henning, Der Koran. Leipzig, 1901.
