Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)
Raffay Sándor: Jézus születése
122 Raffay Sándor. = Protevangelium Jacobi, Rosch 1) pedig a Máté 1 j-ben emiitett βίβλος γενέσεως-ban látja az eredeti ősforrást. A forrásokra csak végül térünk ki, mertarendelkezésünkre álló anyag elrzotes feldolgozása nélkül legföljebb a hipothesisek számát szaporíthatnánk, de valójában teljesen meddő volna minden fáradozásunk. Csak annyit kívánunk itt röviden megjegyezni, hogy a két kanonikus evangéliom Jézus születésére vonatkozó elbeszélését egy közös forrásra viszszavinni az eltérések számos ós lényeges volta miatt lehetetlen. A külön források felvétele is pusztán a valószínűségek talaján keresheti támasztékait, mert evangéliomaink elbeszélései egymástól függetlenül, de kimutatható források nélkül állanak előttünk. Resch felvétele megállhatna ugyan legalább Mátéra nézve, de hogy Lukács is ugyanazon forrást használta volna, azt a családfa teljesen eltérő volta, sőt a Jézus születése történetét környező elbeszélések is egyenesen kizárják. Nem maradna hát más választás, mint Beyschlag kényelmes feltevése, hogy három különböző forrás állott evangélistáinknak rendelkezésére, de — sajnos — azt is teljesen tarthatatlannak bizonyítja az a körülmény, hogy a három forrás közül egyetlen egyet sem lehetett eddig felkutatni. Sőt, ha a Jézus születését tárgyaló számos őskeresztyén elbeszélést közelebbről vizsgálat alá vesszük, azt találjuk, hogy az első keresztyén századokban a kanonikus evangéliomaink által felkarolt elbeszélések mellett teljesen önállónak látszó sok más legenda is el volt terjedve, ós hogy azok közül egyet sem tehetünk a kanonikus evangóliomok forrásává, s viszont nem is valamenyit vezethetjük le belőlük. Ezért hát a Jézus születésére vonatkozó elbeszéléseket egyelőre a források kérdésének teljes mellőzésével vesszük vizsgálat alá. Hogy pedig úgy a velük való foglalkozást, mint az áttekintést is megkönnyítsük, az elbeszélés anyagát kisebb csoportokra részeljük fel. Minthogy pedig kanonikus evangéliomaink Mária születéséről s családi viszonyairól, valamint neveltetéséről nem emlékeznek meg, ezekre az apokrifusokban bőven található részletekre mi sem térünk ki, *) Das Kindheitsevangelium nach Lucas und Matthaeu3. Leipzig. 1897. Resch vizsgálódásának eredménye e mondatban van összefoglalva: ..A kánon előtti gyermekségi evangéliom egy oly családi történet volt, mely βίβ/.υς γινέσιως Ίησον Χριατοΰ ΓνίΡ'ΒΠ JJl^ Γ)1"Π1?Ι "SD nevet viselt, eredetileg héber nyelven Íratott, később azonban görögre fordíttatott. Rüth könyve mintájára volt berendezve, s így származási táblával volt ellátva. Összefüggő előadása volt ez Jézus születése és gyermeksége történetének, melyet az első evangélista céljainak megfelelően kivonatolt, azután a harmadik evangélista megmaradt részeiben felhasznált, a negyedik evangélista pedig a prológusában található mély értelmű elmélkedés tárgyává méltatott, s melyet Justinus egy kánonon kívüli változatban ismert, s a melynek közvetlen vagy közvetett hatása volt az apokrifus gyermekségi evangéliomok korcsképződményeire". 28—29.
