Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)
Raffay Sándor: Jézus születése
Jézus születése. 121 Márk a Jézus Krisztus evangéliomának kezdetét nem az ő születésében, hanem a Keresztelő fellépésében látja. Azokban az első missiói beszédekben is, melyeket az apostolok tartottak, különösen pedig Pálnak pisidiai Antióchiában mondott beszédében (Ap. Csel. 13 1 G— 4 I.), de István vértanú beszédében is (Ap. Csel. 7.) világosan felismerhető az a törekvés, hogy Jézusban az atyáknak adott igéret szerint eljött Messiást igazolják. Erre fordították minden figyelmüket ós erejüket, azon fáradtak, hogy az ótestámentomi messiási jövendöléseket Jézusra vonatkoztassák, a mi mellett aztán életének különösen a messiási szerepléssel kovésbbé összefüggő eseményeit jóformán teljesen mellőzték. Ez az oka annak is, hogy a Jézus születésére vonatkozó elbeszélések úgy Máténál, mint Lukácsnál csak mintegy bevezetésül szolgálnak, de nélkülök ezek az evangéliomok is ép oly teljesek volnának, mint Márké ós Jánosé. Ez a tagadhatatlan tény indította a theologusok egy részét arra a felvételre, hogy eredetileg maguknak az evangéliomoknak sem képezte alkotórészét a gyermekségről szóló elbeszélés, más részét meg arra, hogy annak forrását kutassák. A mi előbb is a születésről szóló részleteknek az evangéliomokba tartozása kérdését illeti, Lukácsra nézve ez fel sem tehető, mert a bevezető négy vers maga bizonyítja, hogy az ő evangélioma úgy teljes, a mint előttünk áll. Máté eredeti terjedelme felett már lehet vitatkoznunk, amennyiben a róla szóló legrégibb bizonyság, Papias hierapolisi püspök adata szerint héber nyelven irt eredeti munkáját evan^éliomnak ós beszédgyüjtemenynek egyforma joggal vehetjük. Ha beszédgyűjtemény volt, akkor a születés története nem tartozhatott bele. Én evangéliomnak tartom 1), s ezzel már megengedhetőnek tekintem azt a feltevést, hogy amikor Máté e héber nyelvű munkáját görögre fordították, akkor egyúttal ki is bővíthették. Ez a feltevés azonban mind még csakis feltevés, a mit döntő okokkal támogatni nem lehet. Ezért is többet foglalkoznak ma a születésről szóló elbeszélés forrásaival, mint az elvitatásával. Vannak, a kik három különböző forrást vesznek fel (Beyschlag) és pedig Máténak egyet, Lukácsnak kettőt, a menynyiben az első és második fejezet elbeszélésében kiegyenlíthetlen ellenmondásokat látnak. Mások inegelégesznek a két evangélista számára két külön forrással (Schleiermacher). S végül mások egy közös forrást vesznek fel, de azt más-más műben tételezik fel. Pl. Conrady 2) Jakab elbeszélésében ') Okaimat 1. Theol. Szaklap I. évf. Mi volt a logia ? címen. J) Die Quelle der kanonischen Kindheitsgeschichte Jesu. Göttingen 1909. Thool. Szuklnp. IV. »vf. 9
