Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)
Raffay Sándor: Jézus születése
Jézus születése. Minél tisztábban áll előttünk a názáreti Jézus művének világtörténeti nagy fontossága és személyiségének hasonlithatlanul nagy jelentősége, annál különösebbnek tetszhetik az a roppant hiány, amelyet élete folyásának egyes korszakai mutatnak. A nagy személyiségek életének minden egyes mozzanata, a reájuk hatást gyakorló tényezők minden legkisebbje, családi körük, társadalmi életük s magánviszonyaik mind-mind különösen fontosak. Annál sajnálatosabb hát, hogy Jézus életének folyásáról a mintegy harmadfél esztendeig tartó nyilvános messiási működést kivéve, oly csodálatosan kevés adat maradt ránk. Mert ha Lukács 3 2 3. szerint Jézus fellépésekor a harmincadik éve körül járt, akkor azt mondhatjuk, hogy 33 évre 1) terjedő életének csak utolsó három esztendejéről van részletesebb tudomásunk, míg a megelőző harmincat homály borítja. Ez azonban még nem zárja ki azt, hogy Jézusról tiszta képet alkossunk. Sőt a fellépését megelőző idő ismeretének teljes hiánya ép azt bizonyítja, hogy róla a nélkül is minden időben világos képet lehetett alkotni. Azért nem igen kutatták ki apróra Jézus életének előbbi folyását, mert a Messiás életének ismerete a názáreti ácsmester fia életének ismeretét nem tette nélkülözhetlenül szükségessé. Jellemző e tekintetben az újszövetségi szentiratok magatartása. Az evangéliomokat kivéve, a többiek csaknem kizárólag a Jézus tanításával foglalkoznak. A mit Jézus életére vonatkozólag közölnek, meglepően kevés. Az a kevés is majdnem csupán csak a halálra ós a feltámadásra vonatkozik, mint a mely két tény a Jézus messianitásának és a hivők üdvösségének a sarkpontja. Igy Pál apostolt is nem Jézus életének körülményei kötik le, hanem halála és feltámadása érdekli egyedül. Ez az oka, hogy számos levelében is oly kevés szó esik Jézus életének külső folyásáról. Róm. 1 3ban emliti, hogy Jézus test szerint Dávid magvából lett s mint 4) Erre vonatkozólag az adatok és nézetek nagyon eltérők. Itt a kérdés közelebbi vizsgálata nélkül egyszerűen Lukács hozzávetőleges meghatározását használjuk fel.
