Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)

Tarczay Kálmán dr.: Voltak-e Jézusnak testvérei?

Voltak-e Jézusnak testvérei ? 109 zadok folytán oly átalakulásokon ment keresztül, melyek a szentírásból többé nem igazolhatók. A keresztyónségben támadt lényeges eltérések különben a dolgok természetes folyományai voltak. Melyik rendszer védelmezhette magát az idők folytán felmerülő új kifejlődési irányok ellen ? Melyik rendszer maradhatott teljesen érintetlenül az idegen behatásoktól ? Lehetséges-e egyáltalában, hogy a mindig tevékeny ós nyugtalan emberi lélek valamit úgy hagyjon, a mint az van, anélkül, hogy változásokat ne eszközölne rajta? Főleg a keresztyén hit a maga universalismusával, mely tanaival boldog-boldogtalant megkínált, hogy egyedül üdvözítő kebléhez szoríthassa, egész következetesen odajutott, hogy míg Jézus tanait, a szentírás tételeit, az első keresztyének még axiómáknak vették, már rövid idő múlva megtámadhatóknak vélték azokat, némelyeket máskép magyaráztak, másokat kiszorítottak, vagy más tantételekkel kiegészítettek. Az új egyházban szinte elvvé vált a hit folytonos továbbfejlesztése, hol új kijelentések, hol az ész megnyilatkozása által. Már Jézus első gyülekezetei mellett, ott szemben a keresztyénség bölcsőjével, tucatszámra keletkeztek az új közösségek, melyek mind az ősegyház kebeléből indultak ki. Egész elszántsággal neki támadtak a Jézus hitéről szóló szentiratok tekintélyének, sőt az érzéki világ korlátain is túlmentek, bemélyedtek a szellemek mystikus világába, s Plató és Philo, a Zendavesta és a Kabbala tanait is befogadták. Csakhamar azon feladatukat hangoztatták, hogy az eredeti szövegeket ők vannak hivatva tisztítani, hogy ők fogják Jézus tanait visszaállítani, mert az igazi Gnózis csak náluk található, az apostolok rosszúl értették meg mesterüket, a tanítványok Jézus tanait hibásan irták le. Es megindúlt a legádázabb, de egyszersmind legszellemdúsabb, legdistinguáltabb vitatkozás, melyet a keresztyén világ valaha felmutatott. Aki a 202 körül Kr. u. elhalt hires lyoni püspök, Irenaeus csudálatos kis könyvecskéjét „de scientia" valaha elolvasta, bámulhatta azt a hatalmas apparatust, melylyel a Jézus-hit ezen igazi bajnoka síkra szállott és mindamellett mérsékelt, meggondolt maradt mindég, csak igaz érvekkel harcolt, főleg nem vett soha oly álnok eszközöket segítségül, melyek tisztán csak az olvasó megtévesztésére céloznak, de illedelmes és becsületes maradt küzdelme végéig. A Jézus-hit alapját tartalmazó szent könyveket bírjuk; Jézus életéről és tanítványai működéséről szóló szentkönyvek szintén rendelkezésünkre állanak az újszövetségi kánonban. Mindezek a könyvek az akkori kor görög nyelvén vannak írva. Hogy a hit dolgában eltérések jöttek létre,