Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 3. évfolyam, 1904-1905 (Pozsony)

Könyvismertetés

Κ öny vismertetés. 337 csak azért, mert már a vérünkbe ment ennek a használata, annyira, hogy az apostoloskodás egészen közönséges szóvá lett, hanem azért sem, mert Pál apostol helyett nagyon színtelen a Pál küldött kitétel. Ezt maga Kecskeméthy is érzi, mert a címezésben nem azt írja, hogy„küldötti üdvözlet, küldötti készség," hanem egészen helyesen igy: „apostoli üdvözlet, apostoli készség." A levél szövegében is megtartja az apostoloskodás szót. De hát akkor minek ez az egy helyen való purismus ? Az apostol magyar szóval való felcserélése éppen olyan visszás, mint az evangéliomé. Itt van mindjárt ez a kitétel: „a ki Isten örömizenetére van kiválasztva." Mennyivel szebb és jellemzőbb itt az evangéliom szó ! Az evangéliom e felcserélése az oka annak is, hogy a különben oly erőteljes 15. v. teljesen ellapul és színtelenné válik : „Igy részemről kész vagyok nektek is rómabelieknek örömhírt hirdetni." Vagy tessék mérlegelni e két kifejezés erőbeli mértékét: „Mert nem szégyenlem az evangéliomot" és „Mert nem szégyenlem az örömhírt!" Az ilyen általánosan és egyformán ismert szavakat én nem változtatnám meg. 2. Ide tartozik a látnók szó is. Ε helyett is megtartanám a próféta szót, nemcsak azért, mert a próféta fogalmával mindenki tisztában van s maga a nép is használja egymásról is, hanem azért is, mert a prófétaságot a íátnokság nem fedi s igy a magyarázónak alkalma van kitérni a prófétaság hivatásának a maga valóságában való kifejtésére. — A szent írásokban helyett jobb és jellemzőbb volna talán a szent iratokban, de azért igy is megállhat. 3—4. Ezt a két verset bízvást mondhatnók crux theologorumnak. A fordítás mindig az értelmezés gyümölcse, s hogy mennyire eltérően fogják fel ezt a két verset, arra nézve álljon itt néhány eltérő fordítás. Károli: Pál, J. Kr. szolgája, hivatala szerint apostol, választatott az Isten evangyéliomának prédikálására, melyet régen megígért vala az ő prófétai által a szent Írásokban az ő Fia felöl, (ki a Dávidnak magvából lett test szerint, megbizonyíttatott hatalmasan Isten Fiának lenni a szentelő lélek szerint, a halálból való feltámadásnak általa) t. i. a mi Urunk J. Kr. felöl. Káldy: Pál. a J. Kr. szolgálja, hivattatott apostol, választatott az Isten evangyéliomára, melyet előbb megígért volt az ő prófétái által a szent írásokban az ő Fia felöl, ki a Dávid magvából született neki test szerint, ki eleve Isten Fiává rendeltetett hatalmasságban, a megszentelésnek lelke szerint a mi Urunk J. Kr. halottaiból való feltámadásából. Torkos: Pál, a J. Kr. szolgája, hivatalos apostol, elválasztatott az Isten evangyéliomának hirdetésére, melyet előre megígért az ő prófétái által a szent Írásokban az ő Fia felöl, a ki a Dávidnak házából származott test szerint és hatalmasan megbizoTheol. Szaklap. ΙΠ. irt. 23