Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 3. évfolyam, 1904-1905 (Pozsony)
Bartók Gryörgy: Jakab levele
16 ifj. Bartók György. kedetek által való megigazulást. A hitet ugyanis cselekedetek nélkül megmutatni nem lehet Jakab szerint 2, 1 8 és csak ha hitünk van 2, 1 9 semmivel sem állunk elébb az ördögöknél, akik szintén hisznek; míg ellenben a cselekedetekből a hitet meg lehet mutatni. A theologusok egyrésze már régóta igyekszik kimutatni, hogy Jakab és Pál hasonlót állit a megigazulásról vagy legalább is nem ellentétet s ezen állitásnak bizonyításául azt hozzák fel, hogy a hit, a cselekedetek és a megigazulás fogalma a két Írónál nem fedi egymást, hanem mind a kettő más fogalmat köt e szavakhoz. Holtzmann vizsgálata tárgyává teszi, hogy vájjon helyes-e ez az állítás ? Legelőször lássuk hát a hit fogalmát. Jakab levelében a «(Wíg-nek egységesen keresztül vitt fogalma nincsen. Hol a szerző Jézus szavaihoz csatlakozik és köti gondolatait, mint pl. 1, 6, 5 ] 6 stb. ott a hit annyi, mint fiducia, hol pedig a hit által való megigazulás ellen küzd, ott a hitnek a sziv önátadásával nem sok köze van, hanem az iró a theol. metaphisika körébe vonja le a hitet, amely mint ilyen, természetesen halott 2, 2 0. Nagy tévedés azt hinni, hogy a holt hit Jakabnál nem hit. A mi az εργα fogalmát illeti, Pálnál a hit és cselekedetek két ellentétes üdvutat jelölnek., Pál törvényszerű cselekedetekről beszél, mint olyanokról, a melyek önmagukért követtetnek el élő hit nélkül. Jakab ellenben a cselekedetekről beszél általában. Bizonyos mértékig Pál és Jakab megegyeznek abban, hogy mindkettőjüknél az εργα az isteni törvény betöltésének nézőpontja alatt jelenik meg. De ez a törvény Pálnál a Mózes törvénye, mig Jakabnál valami szellemesitett, bensőbbé tett törvény. 1, 2 5, 2, 8, 1 2. Nem különben áll a dolog a megigazulás fogalmával sem. Mig Pálnál arról van sző, hogy az ember a hit alapján olyan valaminek ismertetik el, a mi tulajdonképen nem, addig Jakabnál olyannak ismertetik el, mint a milyen tényleg az ő cselekedeténél fogva. Jakabnál tehát a fogalomképzés egy speciális zsidó ágának folytatása tapasztalható. Holtzmann szerint Jakabnál nem lehet egy, a paulinismus ellen folytatott polémiáról beszélni. Lehetséges, hogy Jakab Pál tanának helytelenül való magyarázása ellen küzd ós igy tulajdonképpen Pált védi Pállal szemben. Hogy külömben ez a szakasz — 2, 1 4— 2 6 — Pál megigazulási tanára vonatkozik, már az az tény is bizonyltja, hogy a hit által való megigazulás tanáról Pál előtt szó sem volt. És épen attól, hogy e tétellel όιχαιοΰσ&αι L· πίστεως, csak Pál
