Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 3. évfolyam, 1904-1905 (Pozsony)
Bartók Gryörgy: Jakab levele
Jakab levele. 17 apostolnál találkozunk, függ Pál apostol életének, munkásságának és életében vívott tusáinak megértése. Az őskeresztyénségj problémáival e levélben nem találkozunk, iránya a tiszta zsidókeresztyénség Tanítja az egész törvénynek kötelező voltát, az egyes törvényeknek solidaritását. Ceremoniális törvényről szó sincsen benne, de a 2, n-ben az egész törvény a „királyi törvény"-ben látszik összefoglalva, mely, mivel a keresztyének önként betöltik 1, 8 5, 2, 1 2 a „szabadság törvényének" neveztetik. És itt már a keletkező katholikus egyház álláspontja kezd kialakulni. Az a körülmény, hogy a le\ 7élben az iró a miveltségtől s a hit felöl való elmélkedésektől idegenkedik, a levélnek bizonyos ebjonita jelleget kölcsönöz. Azonban már kevésbbé vehető észre benne az a vonás, mely a tiszta és eredeti zsidó keresztyénséget oly nagyon jellemzi, annak hirdetése ugyanis, hogy a vallás és nemzetiség együvé tartozik. Sőt inkább a szerző gondolkozása a katholikus keresztyénségbe nyúlik be a maga végső pontjával. Hogy az evangéliumról való felfogása már ebjonszerű, ez azt is mutatja, hogy sem a keresztről, sem a Krisztus szenvedéséről és haláláról, sem az érettünk hozott engesztelő áldozatáról, nem szól s egyáltalában Krisztusról való tanról az egész levélben szó sincs. * * * A levelünkre vonatkozó legújabb nézetek közül különösen kettő érdemel nagyobb figyelmet. A francia Massebieau és a német Spitta majdnem egyidejűleg léptek fel azzal az állítással, hogy Jakab levele nem is keresztyén termek, hanem zsidó irat. Spitta könyvéhez nem férhetvén hozzá, kénytelen vagyok az ő nézetét Meyer 1) után adni elő. Spitta mindenek előtt a κνρίον της (Jó^-nek a κυρίου ημών Ίησοΰ Χρισιηΰ της δόξης-ΤΆ való átváltoztatásra tesz figyelmessé és egy egész sereg zsidó parallelt sorol fel, a melyek azt mutatják, hogy a hegyi beszédre emlékeztető gondolatok lehetségesek magának a zsidóságnak talaján is. De mert másfelől sok olyan gondolat van a levélben, amely csak hellenistikus talajon érthető meg, továbbá, mert a szabadság törvénye is említtetik, amely már egy hamis platói levélben is előfordul, ez ama gondolatra vezethetne, hogy a levél hellenistikus termék. Épen erre vezetne a diasporában levő 12 törzshöz *) Arnold Meyer: Die moderne Forschung etc.'Spitta művéről lásd még: Theol. Szaklap. II. évf. Raffay S. cikkét. Theol, Szaklap. 1Π. éYf. 2
