Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 3. évfolyam, 1904-1905 (Pozsony)
Pröhle Károly: A ker. hittan alapelvei és főtulajdonságai
A keresztyén hittan alapelvei és főtulajdonságai. 259 Közelebbről kétfélekép lép a keresztyén hittan a szentirással viszonyba: egyrészt külsőleg (formailag), másrészt belsőleg (tartalmilag). Formai vonatkozás szerint a szentírás a hittanra nézve az a norma, melynek mértéke alá („ceu ad Lydium lapidem". F. C. 572. 7) oda állit minden oly tant, mely keresztyén igazságként lép fel vagy a melyet maga ilyenként hirdetni akar. Csak a szentirással, mint az isteni üdvkijelentés eredeti okmányával való összhangzás által igazolható valamely tannak egyetemes keresztyén elismerésre való igénye. Azért a keresztyén hittan, a midőn a ker. hit tartalmát a maga belső egységéből kifejti, lépten-nyomon be fog számolni ezen rendszeres munkája eredményeinek bibliai alapon való jogosultságáról, viszont az eltérő nézeteket, különösen az eltérő symbolikus tanokat (választó tanok) csak úgy zárhatja ki sikerrel, ha irásszerűtlenségüket kimutatja. Azonban a midőn a szentírást ily kritikai normaként használjuk, szintén nem szabad megfeledkeznünk a szentírás tekintélyének fentebb kifejtett bensőséges, a tartalom lényegére visszamenő jellegéről. A szentírásból való bizonyítást nem szabad mechanikus módon atomizálni, úgy hogy az egyes tanok számára vagy azok ellen mindenütt határozott szentirásbeli helyeket vagy épen szavakat kellene megjelölnünk és egyszerűen elvetnünk azt, ami szószerint a szentírásban meg nem található. Ezen eljárás — mely ellen tiltakozni mai nap sem felesleges, mert kényelmességénél fogva újra meg újra kísért — méltatlan a szentíráshoz, mely nem dogmatikai repertórium, hanem az életnek könyve. A szentírás egyes kifejezései, mondatai, állításai között különbség, sőt ellentét is lehet, a nélkül, hogy az egészben lényeges tárgyi ellenmondás volna. Az egész pedig kétségtelenül felette áll a résznek, a lélek a betűnek. Schleiermacher figyelmeztetése 1) és különösen Hofmann (..Schriftbeweis") befolyása folytán mindinkább az a helyes elv tört magának utat, hogy a szentírásból való dogmatikai bizonyításnál valamely bibliai tannak egész összefüggésére és czélzatára kell tekintettel lenni. A mechanikus, atomistikus módszer helyébe lép az „organikus" módszer. Azonban a keresztyén hittan a szentírást nemcsak külső normának tekinti s azért nemcsak ily külső, hanem egyszersmind belső, tartalmi viszonyba lép vele mint a keresztyén bit és élet igazságainak kiapadhatatlan forrásával. A hittan mivelője újra meg újra belemerül a szentírásnak Lélek-ihlette tartalmába s e gazdag élésházból folytonosan Der christliche Glaube. 27. §. 3. ρ.
