Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 3. évfolyam, 1904-1905 (Pozsony)

Jónás János: Jób könyve

Jób Könyve. A hagyományos eredeti szövegből fordította: Jónás János. Jób. XXIX. 2. Ki adja vissza nékem a hajdan holdjait, A napokat, midőn fölöttem Isten őrködött ? 3. Mikor még tündökölt lámpája fejem fölött, Hogy sötétben is járhattam világánál. 4. Mikor még őszöm napjaiban valék, Isten bizalma volt sátram fölött. 5. Velem volt a Mindenható, És körülöttem fiaim. 6. Tejfölben fürödtek lépteim, S a szikla mellettem olajtól patakzott. 7. Mikor kimentem a kapuhoz, végig a városon, Elkészítem a piacon ülőhelyem: 8. Megláttak az ifjak ós elrejtőztek, A vének felkeltek, megálltak előttem. 9. Szavukat az urak visszatarták, És szájukra tették kezüket. 10. Hallgatott szava az előkelőnek, És nyelvük ínyükhöz tapadott. 11. Mert ha fül meghallott, boldognak mondott, Ha szem meglátott, mellettem tanúskodott. 12. Mert én megmentém a kiáltó szegényt, Az árvát, ki nem talált segítőre. 13. Az elveszett áldása engemet ért, Én örvendeztettem meg az özvegy szivét. 14. Felöltém az igazságot s az illett reám, Fez és talár volt jogosságom. 15. Szeme voltam a világtalannak, A sántának lába voltam ón. 16. Atyja voltam a szűkölködőnek, Ismeretlenek perét átkutattam. 17. És széttörtem a jogtalan fogsorát, Kiragadtam a zsákmányt fogai közül. 18. És mármár hittem, fészkemmel halok meg,