Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 3. évfolyam, 1904-1905 (Pozsony)

Schneller István dr.: Megemlékezés Beyer Jánosról

204 Schneller István. nem mint adattárhoz, nem is, mint az emberi elme evolutiojához. Magasabb szempont alá helyezte a történetet. Lessing „Erziehung des Menschengeschlechts"-ének szellemében de egészen positiv szellemben, az ember történetében Isten nevelő, kijelentő működését látta. Dittmár Henrik volt kedvencz történésze. Valóban isteni — theologiai szempont alá helyezte a történetet. Nem csuda ezért is, hogy lelke, szive folytonosan vonzotta a theologiai Studium mélységébe. A theologiai Studium minden irányát érdeklődéssel követte ugyan: de rokonszenve Tholuck és Tholuckból kiinduló ós Leipzig (Luthardt, Kahnis) és Erlangen (Hofman, Zetzschwitz Frank) felé irányuló theologiát követte. Bámulatos egy ember! Heti 50 órai tanítás mellett óriásit tanulmányoz s évi 600 forintnyi tanári fizetés mellett évről évre növekedő könyvtárral gazdagodik 1! Ráér mindenre. Privát órákat ad, lelkiismeretesen neveli gyámfiát (Binder Jánost); törődik tanítványai családi viszonyaival, nem egy fiún segít, lehetővé teszi tanulását; mindegyikkel — hozzá alkalmazkodva bánik ; a városnak ügyeivel, nevezetesen szegényügyével, bajaival foglalkozik. Mindenre ráér! Honnan ez erő e gyönge testben ?! honnan e bámulatos munkabírás ily erőfogyasztás mellett. Éreztük már akkor is, ma pedig tudjuk, hogy ez erő forrása vallásában volt, Istenben gyökerezett; a minden gyöngeség, gyarlóság és bűn fölött Jézus Krisztusban győzedelmeskedő isteni kegyelemnek erő forrásából táplálkozott. A kegyelemnek, a szeretetnek vallása volt, a melynek emlőin táplálkozott. Édes atyja Bajorországból szakadt Kőszegre; szerény kis házikóban gyakorolta a posztós mesterséget, mely mindinkább elvesztő termő talaját. Ε szegény, — hogy ne mondjam szegényes házikóban élő szerény lelkekben nagy gazdagság honolt. Ott őrizték Arndt Schatzkaestleinjét, Paradiesgaertleinjét, Heinr. Müller: Erquickstundenjait és Scriveriusnak épületes iratait; és ott volt mindenek fölött a biblia, melynek éietvizével oly bőségesen táplálkozott e békés, boldog család. Sopronban végezte a gymnásium felső osztályait és a theologiát is, melynek tanárai közül nevezetesen a herderi szellemű Petz Leopold, a mezőberényi Petz Gyulának — és az oly korán elhunyt harkai lelkész Petz Ernőnek édes atyja, a mi jeles Petz Gedeonunknak öreg atyja volt nagy hatással reá. Petz Gyulával, édes atyámmal, a nagy hírű szarvasi örökös igazgatóval Tatay Istvánnal szoros baráti körben rajongva vették körül nagy mesterüket, ki őket nem csak a szent írásba, annak szellemébe (csak Herderre gondoljunk), hanem