Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 3. évfolyam, 1904-1905 (Pozsony)
Bartók Gryörgy: Jakab levele
14 ifj. Bartók György. hanem Pálnak félre magyarázóira értetik. Ellenben ha igaz azon feltevés, hogy a levelet Jakab, az igazságos, irta 60—64 akkor az ellenség, mely ellen az iró harcol, nem a Pál apostol tanának félremagyarázói, hanem maga Pál apostol. Ezeken az érveken kívül még más érvek is bizonyítanak Jakab szerzősége ellen. Ha Jakab levele ugy szállott volna ránk, mint anonymon, keletkezési korát különféle szempontokból 125 és 150 közé lehetett volna tenni. Egész gazdag irodalom fekszik előtte, nemcsak ó-testámentomi apokryphus iratok, hanem keresztyén müvek is pld. Pál apostol levelei, a héberekhez írott levél, Péter 1. levele s az evangéliumok. A Kelemen I. levelével is szoros és feltűnő érintkezésben van. Alap nézete rokon a Hermás Pásztorának alapnézetével, de sajnos, hiányzanak a momentumok, amelyek bizonyságul volnának felhozhatók amaz állítás mellett, hogy egyik iró használta a másik müvét. Azután a 2, e, 7 versek olyan állapotra mutatnak, mikor a keresztyének üldöztettek s ugy látszik, hogy még az árulók sem hiányoztak a keresztyének között. A községek vallás-erkölcsi állapota is olyan sülyedtségre mutat, mint a milyen Hermás előtt nem volt meg. A főargumentum azonban az, hogy a levél álláspontja, összehasonlítva az apostoli kor nézeteivel s érdekeivel, egy teljesen más korba helyez minket. A levél Krisztus nevét alig emliti, a messiási kép majdnem teljesen eltűnik, a hit félig tudás lett. 2, u β köv, félig kitartás 1, 6. A törvényről a 2. század stylusában beszél a szerző. A vallásosság elveszítette az előbbi idők éles, konkrét vonásait s csak általános vonásai maradtak meg, az Isten jóságában való bizalom, Isten parancsának buzgó betöltése. Tény, azt mondja Jülicher, hogy Jakab levele legkevésbbé keresztyénis ezért ellenszen res Luther előtt. 3,, ós 3, 1 3 azt mutatják, hogy bizonyos heretikus tanokban nem volt hiány, de ugy látszik, hogy a szerző nem tartotta legfőbb rosznak ezeket a vitatkozásokat vagy nem sok eredményt remélt elérhetni a nyelvelőkkel vivott szóharcz által; de hallgatásából (hogy t. i. nem beszél a gnosticus tanokról) nem lehet arra következtetni, hogy ilyenről nem tud. Külömben is a gnosis nem lépett mindenütt mindjárt veszélyesen fel s hogy levelünk hol keletkezett, nem tudjuk s igy azt sem állapithatjuk meg, hogy vájjon elhatalmasodott-e már a gnosis levelünk szereztetési helyén. Némelyek azt mondják, hogy a levél Rómában keletkezett, de arra nézve, hogy palaestinai talajon keletkezett volna, nincs semmi bizonyítékunk. Specifikus zsidó vonás még kevésbbé állapitható meg a szerzőn, mint specifikus keresztyén, moralismusa inkább hellenisticus, mint palaestinai. A
