Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 3. évfolyam, 1904-1905 (Pozsony)

Bartók Gryörgy: Jakab levele

Jakab levele. 15 szerző képzett férfiú lehetett, keresztyén család tagja, a ki nem azért irt Jakab név alatt, hogy ez által márkirozza a zsidó keresztyénségnek a paulinismussal szemben való ellentétét, hanem mert Jakabban az Úr Jézusnak első helyettesét tisztelte, Pál és Péter nevét pedig, mivel leveleik ismeretesek voltak, nem merte használni. Tehát Jülicher szerint a Jakab levele az Úr népéhez Íratott; az egész keresztyénségnek. Szerzője semmi esetre sem az igazságos Jakab, hanem egy hellén műveltséggel biró keresztyén férfiú, ki hogy hol irta meg levelét, nem tudjuk, de hogy nem Palesztinában, az valószínű. Levelünk írója nem Pál, hanem Pál tanának elferdítése ellen ir 2, 1

4_

2

6-ban s egész levelének célja nem egyéb, mint a híveket tevőleges életfolytatásra serkenteni. Keletkezési kora pedig arra az időre esik, mikor már az új-testámentumnak számtalan irata megvolt, sőt a Kelemen I. levele is, körülbelül 125 és 150 között. * * * Holtzmann

1) szerint a levél másodlagos helyet foglal el az új testámentomi irodalomban s annak egyik legkésőbbi terméke. Csak formája szerint levél s a zsidó bölcsességirodalomból többet merit, mint az ó-testámentom prófétáiból. Az idézetek is más írókból vétetnek, például 1. Pet. 1,

24 Római lev. 4,, Gal 3,

6 stb. 1 Pét. l,

2

4-ből vétetik kölcsön 1, io> Ii j Római lev. 4,

3-ból 2,

2

3 stb. Az iró ismerte Pál leveleit s azoknak terminológiáját használja. Ismerte a héber levelet is s valószínűleg a Jelenések könyvét is, a synopticus evangéliumokat, valószínűleg a Péter I. levelet és számos érintkezési pontja van Római Kelemennel és Hermással. Holtzmann szerint is a levél irója ugyan színeit egyes, általa ismert községek képéből veszi, ámde valósággal az egész keresztyénséghez beszél. A levél irója szerinte sem lehetett Jakab. A levél egy csomó mondásnak a halmaza. A 2,

1

4_

26 versekig terjedő szakasz a levél legönállóbb része s itt Jakab ellentétbe helyezkedik Pál tanaival, mely szerint a hit a törvény cselekedetei nélkül is megigazít Róm. 3,

2

8. Jakab ennek épen az ellenkezőjét tanitja 2, 2

4 : έργων δικαιούται αν&ρωπος και OVY. tv. πίστεως μόνον és azt állítja, hogy Ábrahám és Rahab cselekedeteik által igazultak meg 2,

2

1,

2

5 azaz Jakab a hitből ós cselekedetekből való megigazulást tanítja 2,

24 vagy mivel a hit a cselekedetek által lesz teljessé, a csele') Lásd: „Einleitung in das Neue Testament" 3. Aufl. és „Lehrbuch der neutestamentlichen Theologie" c. müveit.