Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 3. évfolyam, 1904-1905 (Pozsony)

Bartók Gryörgy: Jakab levele

Jakab levele. 11 Az új-testámentomi theologia egyik legkitűnőbb alakjának Weizsäckernek Jakab leveléről való nézetét a „

Das apostolische Zeitalter der christlichen Kirche

u c. műve nyomán fogjuk ismertetni. Weizsäcker szerint Jakab levele bizonyosan zsidó-keresztyén eredetű. Már maga a συναγωγή' szó használása a gyülekezet jelzésére 2,

2 e mellett bizonyít. Épenigy a keresztyénségnek, mint törvénynek való felfogása. Hogy a levél hol és mikor keletkezett, Weizsäcker szerint nem könnyű kérdés. Nagyon régi időre keletkezését nem helyezhetjük, mivel nem engedik azt a Pál tanára való hivatkozások és azt sem lehetne állítani, hogy a 2,

2—

4-ben leirt gyülekezet képe Jeruzsálembe vezetne. Azok a gazdagok, kikről itt szó van, amint az 1,

1

0 4,

9 4,

1

9 5

U sőt már 2,

1-ből is kitetszik, a községnek tagjai; tehát nern olyan gazdag zsidó férfiak, akik nem tartoztak ugyan a községhez, de a kiknek a gyülekezetbe szabad bemenetelük volt. Az sem helyes felvétel, hogy Jakab volna a levél szerzője; ez ellen bizonyít a görög nyelv játszi kezelése 2,

4 4, t

l stb. és az a körülmény, hogy a levél irója, mint azt levelünk bizonyítja, ismerte a görög irodalmat (különösen 3,

6) Az irat maga nem is levél; már az alakja sem olyan, mint a milyen egy levélé szokott lenni, — a cím, a megszólítás is egész általános. Köziratnak sem nevezhető; azonban megvan annak a látszata, mintha az iró a Pál apostol leveleit akarta volna utánozni. Sajátságos tulajdonsága a levélnek, hogy nagyobb részében nem egyéb, mint egy csomó mondásnak laza egybefüzése; ezek a mondások pedig nem az iró gondolatai s nem is ilyen összefüggésben állottak eredetileg, hanem már készen voltak s az iró állította azokat egybe. Legvilágosabb példa erre mindjárt az első szakasz 1,

2_

1

8 mely a következő kisebb szakaszokra osztható: 1,2—

4; 5—g! 9—11! 13-15! ie—is· Weizsäcker szerint is az egyes mondások feltűnő rokonságot árulnak el a hegyi beszéd mondásaival, pld. az eskü tilalma 5, l

2 rokon a Máté 5, 3

7-tel; a birtok múlandóságának képe 5,21 kö

V. rokon az Isten és a világ szeretetéről mondott szavakkal; 4,

4 a Máté 6,

2o és 2

4-el stb. Ámde ez a körülmény még nem jogosít fel e levél magas keletkezési korának felvételére, mivel az egyes mondások glossák jellegével birnak és tovább vannak már képezve. A levélnek az ebjonitismussal való rokonságát árulja el a szegények mellett s a gazdagok ellen való beszéde 1

9—

n ; 2,

2 7; 4, i3—5,

6 stb. Másik főjellemvonása, hogy opponál Pál megigazulási tanával szemben. Hogy Pállal polemizál, mutatja az, hogy nála is ugyanaz amTmgés az έ'ργα ellentéte,