Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 3. évfolyam, 1904-1905 (Pozsony)
Pröhle Károly: A ker. hittan alapelvei és főtulajdonságai
A keresztyén hittan alapelvei és iotulajdons.ig.ii. 133 Ha a keresztyén hittan a keresztyén hit tartalmát a maga belső egységéből rendszeresen kifejtette és dogmatikus módon (bibliailag ős dogmatörténetileg) megalapította, akkor megfejtette főfeladatát, a mely szerint — tekintettel egyszersmind tárgyára — a theologiai tudománynak ezt az ágát a potiori dogmatikának nevezzük. Ε dogmatikai főfeladat megoldásának eredményét, a mennyiben ez nem egyéb, mint az igaznak feltételezett hittani főelv mindenoldalú kifejtése és dogmatikus megalapítása, tudományos hitvallásnak lehetne nevezni, melyben a keresztyén meggyőződés önmagát kifejezi, anélkül, hogy a keresztyénség körén túltekintene. Ezzel azonban a dogmatika feladatát, ha a tudomány történetére s encyclopaediai állására tekintünk, kimeritettnek nem mondhatjuk. Egyszerűen tényként lehet ugyanis konstatálni azt, hogy az a hitvallás, akár mint a keresztyén közösség hitvallása, akár mint egyéni hitvallás, a keresztyénség körén kivül álló tudomány és általában a nem keresztyén világnézetek részéről a kételyek és ellenvetések folytonos ostromának van kitéve. Erre a tényre pedig a hittannak okvetlenül tekintettel kell lennie. Ezt követeli egyrészt a hittanhoz fűződő általános tudományos érdek (külső ok), a mennyiben a hittannak mint a theologiai tudományszak egyik középponti jelentőségű ágának a hit álláspontját a keresztyénség világnézetét a magasabb szellemi élet körében, a tudományok egyetemében kifelé is öntudatosan kell képviselnie s a maga részéről a tudományt a maga egyetemes törekvéseiben támogatnia; másrészt magának a hitnek érdeke (belső ok), mivel úgy az egyes hívőnek, mint a hivők közösségének, az egyháznak is szinte folytonosan küzdenie kell ama kételyeknek hol kívülről, hol belülről jövő támadásaival. Ebből a két főérdekből származik a keresztyén hittannak az a feladata, hogy a keresztyén tannak a maga belső egységéből kifejtett és dogmatikus módon megalapított rendszerét apologetikus módon is megalapítsa és pedig úgy egészében, az az elvileg, mint részleteiben. Ezt az apologetikus feladatot nem tekintem ugyan oly döntő jelentőségűnek, hogy Schmidt Vilmossal (i. m. I. 36.1.) annak fenntartásától tenném függővé a keresztyén hittan tudományos önállóságát, de mind a mellett a hittan tudományos jellegéhez tartozónak Ítélem, annyival inkább, mert az apologetika mint külön önálló theologiai tudomány feladatára vonatkozólag a vélemények nagyon is elágaznak. 1) A hittan ezen apologetikus feladatának s megfejtési ') V. ö. Lerome czikkét: „Apologetik, Apologie", R. E. a I. 679.
