Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 3. évfolyam, 1904-1905 (Pozsony)

Bartók Gryörgy: Jakab levele

Jakab levele. 121 a levél mérsékelt hangja, minden szenvedély távolléte arra enged következtetnünk, hogy Jakab levelének irója nem vett részt abban a küzdelemben, mely volt Pál és Péter, a pogánykeresztyónség s zsidókeresztyénség közt. Argumentumai arra mutatnak, hogy ennek a küzdelemnek csak halvány viszhangjai érkeztek el hozzá. A harcban részt vevő zsidó-keresztyén jobban tudta volna, hogy mihez tartsa magát; küzdött volna Pál ellen, hogy fentartsa a mózesi]törvény tekintélyét, nem pedig azért, hogy védelmezze a jó cselekedeteket, a melyek ellen Pál sohasem irt. Tehát, folytatja Ménégoz, Jakab rosszul értesült, akár mert azok, kik Pál tanát neki eléadták, rosszul értelmezték azt, akár, mert ő maga értelmezte rosszul. Ménegoznak teljesen i^aza van. Azonban nem Jakab értette félre Pál tanítását, hanem maga a kor, mely Pál leveleit ismerte ugyan, de telítve a görög szellemmel. Filozofiai szempontból, egyoldalú intellektualismussal magyarázta s így lett a hitből, mely Pál szerint élő hit, puszta elliivés, egyszerűen croyance. Hiszen a mint különösen Pál apostolnak Korinth. leveleiből értesülünk, már életében kellett küzdenie tanainak félreértése ellen. Korinthusban pld. pártok keletkeztek s kiki a maga tetszése szerint ítélte Pált. Mennyivel inkább megvolt annak lehetősége, hogy Pált félreértsék, a mikor δ már nem ólt, maga nem küzdhetett a félreértések ellen s a mikor a görög szellem a keresztyónséget kezdette eredeti formájából kivetkőztetni a sok helytelen speculatióval, melyeknek czólja a gnosis. Az a kérdés már most, hogy vájjon csak félreértés volt-e Jakab s Pál között? A felelet nem olyan könnyű, mint a milyennek első tekintetre látszik. Meg kell jegyeznünk, hogy egyfelől egy olyan férfiúval állunk szemben, aki ugyan művelt s különösen járatos a görög irodalomban, de a theologiában laikus ; másfelől pedig egy kitűnő theologussal és dialecticussal. Ha tisztán a theologia álláspontjáról vizsgáljuk a dolgot, lehetetlen bizonyos árnyalatokat nem találnunk a két iró tana közt. Ménégoz nem tartja helyesnek azt a felfogást, mely szerint Jakab Pál apostol tanai kinövése félreértése ellen küzd, mert erről az egész levélben említés sincs. Ő egyenesen Pál tana ellen folytat polémiát. Hogy mi Ménégoz ezen nézetét el nem fogadjuk, már kitetszik abból az állításunkból is, hogy a levél nem íratott előbb 150-nól, ekkor pedig már a Pál tanáról nem volt szó, az ellen nem harcolt senki; el volt az terjedve és félre is volt értve. Jakab tehát nem directe Pál tanainak félreértése ellen küzd, hanem a kor felfogásának helytelensége s a keresztyén hivők erkölcstelen élete ellen. A helytelen felfogás ezután tényleg Pál tanának helyTheol. Szaklap. ΠΙ. í-rt. q