Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 3. évfolyam, 1904-1905 (Pozsony)

Bartók Gryörgy: Jakab levele

120 ifj. Bartók György. dolás, felebarátaink iránt való szeretet, Isten népéhez való hűség teljessé tegyék ezt a croyance-ot s ez által idvezitő erőt adjanak annak. Pál tana: néma mózesi törvény rituális parancsainak megtartása igazit meg Isten előtt, hanem a Jézussal való mystikus egyesülés, melyet a hit eszközöl. Ez az egyesülés pedig láthatóvá lesz az élet szüksége s a felebarátaink iránt való szeretet által. Tehát e két tétel, mely röviden Jakab ós Pál megigazulási tanát foglalja magába, éppenséggel nem ellentmondó. De vájjon nem külömböző-e? teszi fel a kérdést Ménégoz. Vizsgáljuk ezt. Némely kritikusok azt állítják, hogy Jakab nem akart polémiát vívni Pál theologiája ellen. Két kitűnő kritikus Massebieau és Spitta, annyira mennek, hogy a Jakab levelének keletkezését Krisztus előtti első századba teszik s azt állítják, hogy írója egy kegyes zsidó volt. Ennek írását aztán egy keresztyén hívő inkopulatiokkal látta el. Előttünk azonban teljesen világos, hogy Jakab utal Pál theologiájára. Nemcsak azért, mert Jakab még a kifejezésekben is ellentétes álláspontot foglal el Pállal szemben s igyekezik Pál legfontosabb bibliai argumentumainak élét venni, sőt még azt is megengedi magának, hogy a Genesisen erőszakot tegyen. — Pál apostol ugyanis a Genesisben egy igen jellemző vonást talált, mely bizonyítékul hozható fel az ő tanának helyessége mellett. Ábrahám hitt Istenben s ez tulaj donittaték neki igazságul" Gen. 15

6. Erre a mondásra Pál apostol sokszor hivatkozik (Pld. Rom. 3

3; Gal. 3 l

6.) s egyik tanítványa szintén hivatkozik erre a héberekhez irott levélben (11. fej.) Ez az állítás, melyet Pál igen ügyesen használ a maga igazának bebizonyítására, Jakab tanát is nagyon gyengítette. Jakab nem tagadhatja, hogy ez az állítás ott van a Genesisben: annyi theologiai műveltsége ős iskolázottsága sincsen, hogy azt megcáfolja. Mit csinál tehát, hogy ezt a fontos argumentumot meggyengitse. Egyszerűen az egész állítást nem vonatkoztatja Izsák születésére, hanem feláldozására s igy használja azt bizonyítékul a maga tanának helyessége mellett s a Pálé helyessége ellen. Jakabnak egyébként az az eljárása bizonyítékul hozható fel az ellen is, hogy e levél nem keletkezett 50—60 között, hanem igenis egy későbbi korban, mikor már az ó-testamentum kezd mindinkább veszíteni jelentőségéből s helyét az uj-testamentumi iratok foglalják el. Különben honnan lehetne megmagyarázni, hogy Jakab nem vonakodott Ábrahám példájának félremagyarázásától sem, csakhogy célját elérje? Másfelől pedig, amint láttuk, Jakab polémiája célját tévesztette. Jakab félreértette Pál tanát. Honnan magyarázhatjuk meg ennek félreértését? Ménégoz azt mondja, hogy