Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 3. évfolyam, 1904-1905 (Pozsony)
Bartók Gryörgy: Jakab levele
110 ifj. Bartók György. ellen, melyeknek száma a, Pál apostol után való korban folyton nőtt; irója valószínűleg egy görög műveltségű zsidó-keresztyén férfíú, erre mutat a levél irálya s tartalma. Ezeknek a kérdéseknek rövid tárgyalása után térjünk át Jakab levelének legfontosabb és legtöbbet vitatott részére : a megigazulásról való tanítására. Jakab levelének 2 u_ 2 6-ig terjedő szakasza foglalkozik a megigazulás tanával. Legtöbb theologus Jakab levelének megigazulási tanát Pál apostol tanításával egybevetve tárgyalja és tanulmányunk folyamán mi is ezt az eljárást fogjuk követni, mert egyrészről ez által jobban kidomborodik mindkét tannak a jellemző sajátsága, de másfelől e módszerrel vizsgálhatjuk meg, hogy vájjon Jakab tana ellentmond-e a Pálénak, vagy pedig azzal megegyezik. Kérdésünkkel legbehatóbban Ménégoz már emiitett tanulmánya foglalkozik és mi nagyobb részt őt fogjuk követni tárgyalásunkban. Pál apostolnak a tétele a következő: „λογιζόμενα συν διχαιοΐα&αι ηίστει αν&ρωπον χωρίς έργων νόμου" Róm. 3 2 1. És Jakab levelének tétele : „όράιε, ότι εξ έργων δικαιούται αν&ρωπος ν.αί ονν. έν. πίστεως μόνον " 2 2 4 Hogy e két tételt megértsük, vizsgálnunk kell azt a három fogalmat, mely tulajdonkópen a megigazulás tanának magva. Lássuk vájjon a πίστις, έργα, δΐγ.αιοϊσ&αι alatt ugyanazt érti-e Jakab levele, a mit Pál apostol vagy pedig külömböző árnyalata van e fogalmaknak a két irónál. Hogy Jakab mit ért a megigazulás alatt, ez világosan kitűnik a 2, 2. és l 3. versekből: r ούτως λαλείτε ν.αί ούτως ποιείτε ως δια νόμου ελευθερίας μέλλοντες ν.ρίνεσϋαι. Tehát itt χρίσις-ről, ítéletről van sző és pedig Istennek Ítéletéről. Mert az ítélet irgalom nélkül való az iránt, ki irgalmat nem gyakorol és az irgalom dicsekszik az ítélet ellenében", — e mondatban tehát Jézus Krisztusnak szava csendül meg, amint ő monda: „boldogok kik irgalmasságot cselekesznek", „megbocsássatok, néktek is megbocsáttatik". Luk. 6 3 7. Tehát Jakab levele szerint a megigazulás nem egyéb, mint felmentés, a bűnök bocsánata, ezt bizonyítja az a két példa is, melyet a levél irója hoz fel: Ábrahám és Ráháb esete 2 2 1_ 3 5. „Ábrahám, a mi atyánk nem cselekedetekből iga zult-e meg?" azaz Ábrahám, a pogány és bűnös ember, kegyelmet talált istennél, megigazult. „Hasonlóképen Ráháb, a parázna nő, nem cselekedetekből igazult-e meg?" Világos, hogy Jakab levelében a megigazulás processusa hasonlittatik a törvényszéki elitélés processusához. A ki megigazul Isten előtt, az annyi, mintha a bűnös ember, ki világi birói elé
