Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 3. évfolyam, 1904-1905 (Pozsony)
Bartók Gryörgy: Jakab levele
108 ifj. Bartók György. hetünk, hogy szerzőnk nem Jakab, az Úr testvére, hanem következtetést vonhatunk le a levél keletkezési idejére nézve is. Böhm Károly és Ménégoz azt vallják, hogy a levél irathatott Kr. u. 50 — 60 között. Ámde helyesen jegyzi meg Jülicher, hogy Pál tanának oly mérvű félreértése, mint a milyen a levél 2 l 4_ 2 6-ig terjedő részében észlelhető, nem volt lehetséges Pál apostol életében s az ős keresztyénség első éveiben. A levél olyan korban keletkezhetett, a mikor már a zsidó törvények uralmáról szó sem volt, hanem törvény alatt az erkölcsi cselekvést értették. Tehát ez által ki van zárva hogy a levél 50—60 körül írattatott volna, mert ebben az időben a mózesi törvény fenntartása vagy annak elejtése körül folyt a harc. Ámde az is, hogy a levél irója a görög filozófiával ismerős volt, arra mutat hogy a levél sokkal későbbi korban keletkezett, 150—200 között, a mikor már a görög nyelv és műveltség mindinkább kezd terjedni a keresztyénség körében s annyira kezd tért foglalni a görög nyelv terjedésével együtt a sok eretnekség, hogy egy egyházi atya így nyilatkozott: „a görög nyelv az eretnekség anyja." — Azután, Kr. u. az első században az Uj-testamentomi iratok theologiájában kivétel nélkül Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása megváltói működése foglalja el a fő helyet. Amint azonban a Jakab leveléről szóló főbb nézetek ismertetésénél láttuk, a legtöbb theologus megegyezik abban, hogy Jakab levelében Jézus Krisztusnak neve is csupán 2-szer említtetik s akkor is ugy, hogy bátran ki lehetne hagyni, — a nélkül, hogy a levél értelme a legkevesebbet is változnék; Krisztusnak haláláról, feltámadásáról, visszajöveteléről, szóval mindarról a mi a 3 első század keresztyén hívőinek lelkét foglalkoztatta, egyetlen szóval sincs említés téve az egész levélben. Az eredeti keresztyén theologia azonban már a Pál halála után megszűnik. Az egész ezután következő theologia nem akar egyebet, mint az evangéliumot kiegyeztetni az akkori időben élő más theoriákkal 1). Mindinkább kezd elterjedni a hit, hogy Istennél nincs Parakletos, hogy büntetés éri azt, ki Istennel szemben engedetlen. Ha remélnek is, reményük központját többé nem a Jézus Krisztus eljöveteleképezi. A bűnös elveszi a maga büntetését, a jámbor a maga jutalmát. S ebben a hitben bizony nincs sok keresztyéni vonás. Ez a hit épen ugy élt a zsidók ós stoikusok közt, mint a keresztyéneknél. Azután a keresztyén ideál s a keresztyén élet közt levő űr, a mely már Pál apostol idejében látható, kezd mind nagyobb és nagyobb lenni; a hivők a gazdagságot keresik, lenézik a szegényt, fényűzők, nem állhatatosok és nem türelmesek. ') Lásd Wernle . Anfänge unserer Religion.
