Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)
A Bábel-Bibelvita. II. Hornyánszky Aladártól
92 Hornyánszlcy Aladár. Mózes révén Jahvéra vitt vissza ép ugy, mint a babyloniai Hammurabi a maga törvénykönyvét Samas Istentől kapott kinyilatkoztatásnak tünteti fel. Minden józan ember könnyen beláthatja, hogy az a szent Isten, a ki a lö tiqtöl (ne ölj)-t elrendelte, nem szentesíthette egyúttal a vérboszút, hogy az egyptomiaknál és beduin araboknál is divatozó körülmetélkedés nem lehet az Istennel kötött külön szövetség jele és hogy mindenkép sajátságos volna, ha Isten szúrós ökrökről (Ex 2128- 35)1 tiszta és tisztátalan ételekről, bőrbetegségekről, papi ruházatról és a füstölő szerek elkészítési módjáról tett volna kinyilatkoztatásokat, az az Isten, aki csakis „a szétzúzott szíveket" kedveli. 1) — Az előadás harmadik, utolsó része 2) az első felolvasás nyomán keletkezett debatte egy és más részletének megvilágításával és rectificátiójával foglalkozik. Az ellenfelek az ott elmondottak czáfolatára sok mindent összehordottak, de erőlködésük, gúnyolódásuk és csúfolódásuk meddő és hiábavaló. Teljesen bizonyos, hogy az ó-test-i sabbath institutiója a babyloniai sabattuban gyökeredzik. Ellenben indokolatlan a szemrehányás, hogy ő, Delitzsch, a tíz parancsolatot egyenesen Babyloniából kölcsönzöttnek tekinti. Soha nem állított többet, mint hogy a Dekalogusban foglalt parancsok és tilalmak (kivéve a másodikat) általános emberi jellemöknek megfelelőleg a babyloniaknál is fellelhetők. A mi a monostheismus kérdését illeti, feltűnő, hogy ép „azok a magokat positivoknak tartó theologusok, akik minden isteni kinyilatkoztatást mint történetileg lassan kifejlődöttet tekintenek," a babyloniai monotheismusról felhozott adatokat nem üdvözlik örömmel. Különben jó lesz óvakodni minden irányban a túlzásoktól. Senkinek se lehet szándéka a babyloniai polytheismust szépítgetni, de az Ó T. anthropomorphismusai előtt se szabad szemet húnynunk. A próféták is úgy beszélnek Istenről, mint egy öreg emberről, hófehér ruhával, gyapjufehér hajfürtökkel (Dan. 7. 9.) vagy mint egy harczosról, ki lovakkal, kocsikkal, íjjal és nyíllal, „oldalán szarvakkal" közeledik az ítélet megtartására (Hab. 3.). Ε tekintetben az Ó T. világa nem különbözik az assyr-babyloniaik világától. Izráel ethikai színvonala ép nem áll a babyloniaiaké felett. Utóbbiak kegyetlenek voltak a hadviselésben? Vájjon Izráel nem volt-e az ? Jog és igazság, felebaráti szeretet dolgában pedig a babyloniaiak bátran felvehetik Izráellel a versenyt. A nő helyzete aránytalanul előnyösebb volt Bábelben, mint Izráelben és bármennyire buzgólkodtak is némelyek, hogy a babyloniaiakra az obscön képek kedvelését rábizonyítsák, ez nékik semmiképen sem sikerült. Végül az élő Isten valódi kinyilatkoztatásának helyes megítélésére η ρ. 19-27. 2) ρ. 27-40.