Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)

A Bábel-Bibelvita. II. Hornyánszky Aladártól

A Bábel-Bibelvita. 89 tette közzé. Majd arra a fórumra appellált, amely előtt inkriminált kijelentései elhangzottak és amely azokat egy év előtt oly lelkesen fogadta. 1903. január 12-én megtartotta második Bábel-Bibel felolvasását.') Ez az előadás már tenorjával egészen elüt az elsőtől. Nyugodt fejtegetés helyett ingerült és éleshangú polemizálás vár a hallgatóra. Ki itt megszólal, nem tanítani, hanem leczkéztetni akar. Rendreutasítani theologusokat és orientálistákat, kik elég vakmerőek, hogy a Babyloniától kapott aranyat az őskinyilatkoztatás vagy az Izráelnek adott különös isteni kijelentés varázsigéjével sárrá szeretnék változtatni és kik elég együgyűek, hogy „az örömet azon gazdag nyereség felett, mit Bábel mint a biblia interpretátora és illustrátora nyújt folytonosan, dogmatikai kérdésekre való egyoldalú tekintetből meghagyják keseríteni oly annyira, hogy a hasznot is teljesen ignorálják." Pedig az assyriologia joggal követelheti a legnagyobb hálát mindazoktól, akik az írással foglalkoznak. Hisz fel se sorolható az a sok mindenféle ó-test-i probléma, amely egyedül Babylonia útmutatása mellett nyer megoldást. Siet is Delitzsch ez állítást számos a földrajz, történet, nyelv és irodalom köréből vett ujabb példával igazolni.

2) Kérdéses, hogy hol feküdt Kutha, melynek lakói a deportált izráeliek helyére települtek és hogy ki volt Nergál, a kuthaiak tiszteletének tárgya? (II. Kir. 17 3

0.) Ott van Babylontól 7 óra járásnyira a Teli Ibrahimhalom, alatta eltemetve Kutha városa; ott van egy ékiratos feljegyzés, mely Nergálról, mint a kuthaiak Istenéről emlékezik meg. Most tudjuk már, hogy hol volt az éjszaki törzsek fogságának színhelye s pontosan megjelölhetjük, hol keresendő Chalach, hol Gozán és Média városai. (II. Kir. 17 6 18,,.). — Az egyptomi Thebának Nahum 3

8-ban említett elfoglalásával és kifosztásával szemben tanácstalanul állott idáig az ó-test-i kutatás. Egy Assurbanipáitól származó felirat eloszlatta a homályt: ő volt az, aki Urdamanét üldözve Thebát elfoglalta, aranyát ezüstjét, drágaköveit és lakosait Ninivébe szállította. — Meglepő sok haszon háramlik az ékiratos emlékekből az ótest-i nyelvnek megértésére. Hogy minő állatra gondoltak az izráeli irók a meg nem szelídíthető, igába nem fogható, hatalmas szarvú re'emnél (Zs. 22 2

2 29 6 Deut. 33 1

4. Jes 34 7 Ij. 39 9.). arról édes keveset tudtak ezideig az exegeták beszélni. Az arab nyelvhasználatból vont következtetéssel meggondolatlanúl az antilope leucory'x-szal azonosították, oly badarságot vive bele ezzel az ó1903.) csak Hőmmel fenti brosürájából és a Theologische Rundschau közleményéből (1903. októberi füzet) ismerem. ') Zweiter Vortrag über Babel und Bibel von Friedrich Delitzsch. Mit 20 Abbildungen, Stuttgart, Deutsche Verlagsanstalt 1903. 40 1. (megjelenés napja : 1903. február 19.) 2) ρ. 4-19.