Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)
A Bábel-Bibelvita. II. Hornyánszky Aladártól
88 Hornyánszlcy Aladár. a szaklapok hasábjai a probléma tárgyalásával. Papi conferentiákon állandóan akkörül folyt a vitatkozás, hogy mi igaz Delitzsch tételeibó'l és mi nem ? Brosürák láttak napvilágot, melyek már czimükben kiáltóan hirdették, hogy születésüket Delitzsch BábelBibeljének köszönik. A vita szűk mederben indult. A figyelmet legközvetlenebbül a felolvasásban foglalt újdonságok, tévedések és túlzások kötötték le. Ezeknek estek neki Delitzsch elsó' ellenfelei. Az állítások sokaságában mohón igyekeztek különválasztani a pelyvát a búzától és ki voltak elégítve ha constatálhatták, hogy ez az adat hamis, az valószínű, amaz biztos tudományos eredmény.') Vajmi hamar azonban principiális jelszavak kezdtek a levegőben röpködni. 2) Őskinyilatkoztatás, az élő Isten kijelentése, mondotta az egyik, ·— fokonkénti fejlődés, evolutio mondotta a másik. Az egyes adatok felett kezdett csetepaté mögött két világnézet került egymással szembe. Arra a talajra húzódott át a háborúság, ahol örök időktől fogva tart az ellenségeskedés és a hol legkevésbbé értik meg egymást az emberek. A polémia e fordulattal kiszélesült és elaprózódott. A hány perlekedő annyi álláspont, felfogás és meggyőződés jutott szóhoz. És keresztülkasul folyt a vitatkozás: orthodoxok és liberálisok és közvetítők egymás ellen és valamennyien Delitzsch ellen. Aki mindezt felidézte, nem volt szemtanúja az általános kavarodásnak. Két hónappal a felolvasás után Delitzsch meglátogatta Babyloniát, mely útja ép egy főiesztendőt vett igénybe. 3) Mire visszatért, mindenütt ellenségtől látta magát körülvéve. A bűnök lajstroma, mit szenvedélyes ellenfelei hat hónap alatt róla összeállítottak, erősen megnövekedett és azok között fölös számmal szerepeltek olyanok is, amelyek tudományos reputátióját érintették és veszélyeztették. Nem csak tévedéseiről beszéltek állandóan támadói, de tudatlanságáról, felületességéről, könyelműségéről, elfogultságáról és rosszakaratáról is. Delitzsch a maga védelmét felolvasásához csatlakozó néhány „Megjegyzésében 4) 4) König, Bibel und Babel (az 1. kiadás 1902. április 23-ikáról van datálva); Jensen, Babel und Bibel (Christi. Welt 1902. máj. 22-iki szám ρ. 487—494.); Hőmmel, Die altorientalischen Denkmäler und das Alte Testament (az eisenachi conferentia előtt 1902. május 27-én tartott előadás); Barth, Babel und israelitisches Religionswesen. Vortrag; Baentsch, Babel und Bibel (Protestantische Monatshefte 1902. aug. Ιδ-iki szám.) *) Kittel, Die babylonischen Ausgrabungen und die biblische Urgeschichte ; Knieschke, Bibel und Babel. El und Bei ; Jeremias, Im Kampfe um Babel und Bibel ; Oettli, Der Kampf um Bibel und Babel. 3) Ez idő alatt csak egy rövid nyilatkozattal reflectált a felolvasásáról tett megjegyzésekre. Hogy Jensen bírálatát parírozza, a Hinrichsczéghez levelet intézett, mely a Theologische Literaturzeitung 19)2. aug. 2-iki számában jelent meg. Jensen egy passusát e levélnek a Christi. Welt-ben publicálta. (1903. január 1-iki szám.) Delitzsch babyloniai utazásáról 1. jelen füzetnek könyvismertetésrovatát. 4) Ε megjegyzéseket (Anmerkungen zu dem Vortrag Babel und Bibel
