Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)
A Bábel-Bibelvita. II. Hornyánszky Aladártól
A B ábel-Bibelvita. 87 is tartozott és melyektől az izráeliek idővel leszármaztak. Ε kanaanita törzsek Hammurabi korából 3 táblácskát hagytak reánk, amelyek mindegyikén világosan olvasható a Jahvenév. Amiből annak elismerése foly szükségszerűen, hogy Jahve nem a Sinainál otthonos, hanem Babyloniában, hol már Izráel keletkezése előtt egy évezreddel tiszteletnek tárgya volt és hogy nem is, mint az izraeliek hagyománya állítja, az Egyptomból való meneküléskor lépett velők összeköttetésbe, hanem a messze keletről jutott valami úton-módon a Libanon és Jordán vidékére. Még nagyobb horderejű egy másik felfedezés. Az említettkanaanitatörzsekaz Istent el-nek hívták, azaz „czél"-nak, mely felé minden szem irányul és minden szív vágyakozik. Ez elnevezés, míg egyrészről világosan megczáfolja „azt a kedvencz modern felfogást, hogy a Jahvevallás és ekként a mi keresztyén hitünk is a fetisismus vagy animismus valamelyik fajtájából alakult ki", másrészt közvetlen bepillantást nyújt az izráeliek elődeinek vallásos világába. „Minthogy ugyanis e czél természetszerűleg csakis egy lehet", e kanaanita törzseknél előforduló nevek, mint „Isten adott", „Isten velem", „Istenem segélyével járok" nyilvánvalóan monotheistikus színezetűek és az azokat viselők egyistenhitére engednek következtetni. A bevándorlók ez egyistenhite azonban vajmi hamar elveszett a babyloniaiak között századok óta meghonosodott polytheismusban. „Hiába hirdették nyíltan egyes szabad, felvilágosodott szellemek, hogy Nergal és Nebo, a hold- és a napistenség és a többi összes Istenek egyek Mardukban, a világosság Istenében, — polytheismus, durva polytheismus maradt 3 ezredéven át a babyloniai államvallás." 1) A laikus publikum, amelynek a felolvasás első sorban szánva volt, bőkezűen honorálta Delitzsch fáradozását. Meglepő érdeklődés és tetszés fogadta a fejtegetéseket. A napilapok behatóan ismertették az előadást és szerte vitték hírét a világba. A császár óhajára február 1-én az egészet meg kellett ismételni a királyi palotában. A nagyközönség körében a felolvasás elérte azt a sikert, amit egyáltalában el lehetett érni. 2) Nem így a szakemberek között. Már első hallomásra az az érzés fogta el a kérdésben járatosakat, hogy Delitzsch sokkal többet állít, mint a mennyit bizonyítani tud. Midőn nyomtatásban is megjelent a felolvasás, megmozdult az érdeklődők tábora. Hirtelen sokaknak akadt mondanivalója. A különböző pártállású ó-test-i tudósok és assyriologusok előtt olyannak tűnt fel Delitzsch előadása, mint amelyet nem szabadott szó nélkül hagyniok. Egyszerre megteltek ') p. 28-50. 2) Ugyancsak február hónap folyamán Frankfurtban is tartott Delitzsch nagyhatású előadást a Bábel-Bibel kérdésről (Christi. Welt 1902. február 20-iki szám p. 188.)
