Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)
A Bábel-Bibelvita. II. Hornyánszky Aladártól
86 Hornyánszlcy Aladár. hogy a 7-ik napnak ily elkülönítése az Istenek kiengesztelésére igazán csak babyloniai álláspontról érthetó', „kétség is aligha férhet hozzá, hogy mi a sabbath illetve vasárnapi nyugalomban rejlő' bőséges áldást végeredményben a Tigris és Eufrát vidéki amaz ősrégi culturnépnek köszönhetjük." — A bibliai elbeszélések egész sorozata szintén a távol keletről vándorolt be Izráelbe. Babyloniából került az ó-test-i irodalomba az Istenek haragjáról és egy ember csodás megmeneküléséről szóló vizözöntörténet (Gn 6—9). Onnan jőve nyert polgárjogot az izráeli hagyományban a vízözön előtti 10 babyloniai királynak listája (Gn 5). Az a teremtéstörténet, amely most az írás élén olvasható, ugyancsak a kétfolyam tájáról származik, de csupán töredéke a BelMarduk és Tihfimat harczát tárgyaló mythosnak. „A papi tudós, ki Gn 1-et egybeállította, szorgosan ügyelt arra, hogy minden mythikus vonást töröljön az eredeti elbeszélésből." Az ó.-test.-i költők és próféták azonban megőrizték a törölt részeket (Zs. 74is!i4> 89 u Ij. 9 1 3 Jes. 51 9. Ij. 26 1 2) Annyira mentek, hogy Marduk hőstettét közvetlenül Jahvéra vitték át. Az ÓT-ban csak másodkézből kapja az érdeklődő mindé történeteket. „Tisztább és eredetibb formában" mutatják be azokat a babyloniai eposok és legendák. — Az ethikának azon tételei, melyeket a Dekalogus 5. 6. és 7. pontja tartalmaz, ép úgy érvényben voltak Babyloniában, mint Izráelben. Közös vonása a két népnek az az érzékenység, amelyet mindegyikök a bűnnel szemben tanúsít és közös az a meggyőződés is, hogy minden földi baj, betegség és halál, csupán a bűnnek büntetése. „Bábelben úgy mint a bibliában a bűn fogalma a mindenek felett uralkodó hatalom." Semmi feltűnő sincs tehát abban, hogy a babyloniai gondolkodók is magyarázatát igyekeztek adni annak, miként jött e világba a bűn és vele a halál ? írott legenda alakjában a felelet idáig ugyan nem került elő, de egy ősrégi babyloniai hengerről vett amaz ismeretes kép azon sejtésnek nyit utat, hogy a probléma megoldása ugyanaz volt, mint Gn 2. 3-ban. — Számos érintkezési pont ismerhető fel a két nép vallásos képzeteinek körében. A babyloniai alvilág megfelel az ó-test.-i Seolnak és az elhaltaknak ottani időzését ha nem is teljesen egyformán, de egymáshoz nagyon hasonlóan irják le Izráel költeményei és Bábel mythosai. Kétségkívül babyloniai eredetű Izráelben az angyalok, kerubok, sarafok képzete, azoké a majd ember-, majd állatalakú lényeké, melyeknek rendeltetése, hogy az isteni parancsokat a föld lakóinak közvetítsék. Onnan való a daemonoknak és az ördögnek alakja is. A Bábeltől nyert útbaigazítások végül — így fejezi be előadását Delitzsch — nem gyanított fényt derítenek a legfontosabb bibliai kérdésre, az ó-test.-i Istenképzetre. 2500 évvel Kr. születését megelőzőleg történt, hogy a Tigris és Eufrát közére vándoroltak azok a kanaanita törzsek, melyekhez Hammurabi
