Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)
A Bábel-Bibelvita. II. Hornyánszky Aladártól
A Bábel-Bibelvita. 83 jegyzésével, mely az um nu-uh lib-bi-t, „a szív nyugalmának napját", vagyis a „szünnap"-ot sa-bat-tuv-val, sabbaththal magyarázza." ') Delitzsch Frigyes, ki az idézett sorokat 1876-ban irta, 1902-ben visszatért e thémára abban a népszerű felolvasásban, mely a vitának tulajdonképpeni kiinduló pontja. A Német Keleti Társaság 2) felkérésére mult év január 13-án nyilvános előadást tartott „Bábel és a Bibliá"-ról a berlini énekakadémia dísztermében. 3) Az itt elmondottakban tartalmat és formát tekintve teljesen hű és consequens maradt önmagához. Meggyőzó'dése, okoskodási módja, eló'adási modora semmit se változott a két és fél évtized alatt. A felkutatott anyag bővülésével erősen kitágult ugyan számára a tárgyalás peripheriája, a centrumot, a lényeget azonban érintetlenül hagyta nála az idő. Ugyanazzal a Delitzsch Frigyessel van az érdeklődőnek dolga, akivel 1876-ban találkozott. De uj az a kör, amelyhez mostani szavait intézte. A Chald. Genesishez fűzött correcturák és észrevételek néhány szakembernek szóltak. Az 1902. jan. 13-iki felolvasás a laikus nagy közönségnek volt szánva. Oly hallgatóságnak, mely Berlin lakosságának külömböző rétegeiből verődött össze és melyet az a közös vonás jellemzett, hogy tagjai most először értesültek a tárgyalt problémákról. Szokatlan fényt kölcsönzött az előadásnak a császár megjelenése. Mint a Keleti Társaság védője elvegyült a Társaságot támogatni kész alattvalók közé. Ez természetesen nagy kitüntetés volt Delitzsch számára. Utólag nyilvánvaló, hogy sok keserűségnek forrása is. „Miért e sok fáradozás a távoli, barátságtalan, veszély telj es tartományban ? Miért az ezeréves törmelékeknek ezen költséges feltúrása le egészen a talajvízig, a hol pedig sem aranyat, sem ezüstöt nem lehet találni ? ... És honnan másrészt az a folyton növekvő áldozatkész érdeklődés, amely az Óceán innenső és túlsó részéről az assyr-babyloniai ásatásoknak osztályrészül jut? Mindkét kérdésre egy felelet jelöli meg ha nem is kimerítően, de legalább megközelítőleg az okot és czélt: a biblia." Ezekkel a szavakkal nyitja meg Delitzsch a maga emlékezetes felolvasását. Ezek a szavak tartalmazzák egyúttal thémáját is az elő') Chald. Genesis ρ. 300. 2) Simon L. berlini magánember, még 1886-ban saját pénzéből egy expeditiót szerelt fel, mely a berlini királyi tudományos Akadémia védnöksége alatt Déli-Mesopotámiában ásatásokat végzett. Ez a legelső német expeditió, mely a kétfolyamvidéken megfordult. Az eredmény jelentéktelen volt, de a vállalkozás indításul szolgált arra, hogy 1898-ban a Német Keleti Társaság megalakuljon, melynek czélja főleg Babyloniának felkutatása. A társaság expeditiója 1899. tavaszán kezdte meg az ásatást Babylon város területén. A vezetés Koldewey kezében van. A munkálatok most is folynak. 3) Babel und Bibel, ein Vortrag von Friedrich Delitzsch. Mit 50 Abbildungen. Leipzig, Hinrichs'sche Buchhandlung 1902. 6*
