Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)
A Bábel-Bibelvita. II. Hornyánszky Aladártól
84 Hornyánszlcy Aladár. adásnak. Delitzsch arról akarja felvilágosítani a keleti kutatásokban járatlan hallgatókat, hogy az írás megértéséhez mily elsőrangú segédeszköz kínálkozik az aasyr-babyloníai emlékekben. A bizonyítás két oldalról történik. Eló'ször azok az adatok kerülnek szóba, amelyek mint mesopotámiai parallelái egyes ó-test.-i helyeknek, utóbbiakat megvilágítják és helyes értelmezésó'ket vagy lehetó'vé teszik vagy legalább eló'mozdítják. Ez elsó' rész x) tehát a két nép hagyományának külső' érintkezéséről kíván beszámolni. Az ó-test.-í geographia sok homályos pontja közül az assyr-babyloniai emlékek útmutatása mellett nem egy váratlanul megoldódik. Megtudjuk, hol keresenlő az Ezekhielből (1 3) ismeretes Kebar folyó, az Ábrahámmondában szereplő Ur-Kasdim (Gn. 11 3 1,15 7), a Pharao Nekho vereségéről híres Karkhemis (Jer. 46 2). Ó-test.-i történeti alakok, kikről alig őrzött meg többet az emlékezet puszta nevöknél, most „színt és életet öltenek ma gokra." Sargon(Jes. 20) palotája, Sanherib (II. Kir. 18.19), Merodach Baladan (II. Kir. 20), Amraphel (= Hammurabi Gn. 14) reliefképe és az a számos felirat, mely az ő viselt dolgaikról referál, ma mindenki számára hozzáférhető, aki irántok érdekkel viseltetik. I, Meglepő életteljesen vannak assyr domborműveken egyes néptypusok megörökítve, arab lovasok, elamita főnökök és babyloniai kereskedők, azután fogságba vándorló izráeliek és judeaiak, azzal a sajátos arczkífejezéssel, ruházattal, szakái- és hajviselettel, amely őket jellemzően másoktól megkülömböztette. Ugyancsak a domborművek felette becses felvilágosítással szolgálnak az ÓT számos prófétai szakaszához. Jesajás leírja, mint közeledik az assyr katonaság (5 26 2 9), — a ninivei reliefek képekben mutatják be ugyanazt, amiről a próféta beszél. Deuterojesajás azokra a Bábelben divatos körmenetekre czéloz Jes. 46 1-ben, amelyeknél az Istenszobrokat sétálni viszik a város utczáin és téréin. Ez a jelenet az emlékeken is megtalálható. Érdekes bepillantást engednek e kőbe vésett képek a királyok magánéletébe is. Hogy miként vadászott, lakomázott, szórakozott egy-egy ninivei despota, arról egyedül e reliefek révén értesül az utókor. Nem kicsinyelhető az a haszon sem, amelyet az ÓT tanulmányozója az ékiratok nyelvének ismeretéből merít. A babyloniai nyelv közel rokona a héber nyelvnek és utóbbinak sok kifejezése csupán az előbbinek felvilágosítása mellett válik érthetővé és átlátszóvá. A ároni áldás (Num. 6.) szavait: Jahve emelje fel az ő orczáját te hozzád — csak az magyarázhatja sikerrel, aki tudja, hogy mit jelent e szokatlan kifejezés a babyloniai nyelvhasználatban. Már az eddigiek is elegendők annak belátására, hogy az assyr-babyloniai emlékek ugyancsak sok tanúságot rejtenek magokban az ÓT kutatója számára. De az elmondottak alárendelt jelentőségűek az ') p. 5-25.
