Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)
A Bábel-Bibelvita. II. Hornyánszky Aladártól
82 Hornyánszlcy Aladár. határozottsággal egy közös forrásra kell következtetni, mely forrásról most bizonyossá válik, hogy az csakis az ősbabyloniai lehetett. Hasonlókép sikerült a bibliai teremtéstörténetnek párját is megtalálni a babyloniai emlékeken és ezen tudósítások szintén nemcsak mint valamely közös probléma feletti reflexiók mutatnak közeli rokonságot, de az összeállításban és a kifejezések használatában is mondhatni azonosak. Ezeknek tehát abban a formában, amelyben mireánk jutottak, szintén egy forrásra kell visszamenniök és már a teremtésnek 7 napon át lejátszódó menetéből is világos, hogy az elbeszélés szülőhazája Babyloniában keresendő. Ugyanezt kell állítanunk a bábeli toronyépítésről és a Mmródmondáról. Ε viszony megértésének kulcsa az ÓT-ban is többször említett azon történeti tényben rejlik, hogy Babylonia és pedig speciálisan Déli-Babylonia volt a héber nép bölcsője. Ép ezért előre gyanítható, hogy a bibliai bűnbeeséstörténet, mely persze jelenlegi alakjában már a Jahvevallás szellemének nyomait viseli magán, eredetileg szintén onnan származik és hogy ennek babyloniai párja is valamikor még elő fog kerülni. Hiszen el se képzelhető, hogy oly tehetséges népnek, minő volt a babyloniai, amely egyúttal oly finom érzéket tanúsít a bűn és vétek iránt, amely minden szenvedései és bajaiban a bűnokozta isteni büntetést látta és amelynek bűnbánó imáiban egyrészt az elkövetett jogtalanság feletti legmélyebb töredelem másrészt a bűn bocsánata és a vétek kiengesztelése utáni végtelen vágyakozás jut kifejezésre, hogy mondom ennek a népnek ne lettek volna, amint voltak a világ keletkezése úgy a bűn eredete felől is határozott reflexiói és hagyományai." De Delitzschnek egy és más részletben még több a mondanivalója, mint Smithnek. Ennek felfogását nemcsak magáévá teszi, hanem ujabb adatokkal támogatni és kiszélesíteni is igyekszik azt. Smitht kiegészítve constatálja, hogy az izráeli sabbath intézménye szintén a Babyloniából importált czikkek közé tartozik. Igazolja ezt egyebek mellett az az érdekes felfedezés, hogy az egyik ékiratos emléken maga a sabbath sző is előfordul és világosan ugyanazt jelenti, amit az ÓT ért alatta. „A babyloniai teremtéstörténet fragmentumai alkalmat nyújtanak nekem arra, hogy néhány megjegyzést tegyek a sabbathról. A 7 napból álló hét babyloniai eredete biztos. Hogy a 7-ik nap az assyroknál is a nyugalomnak napja volt, e tekintetben minden kétséget eloszlat az az 1869-ben Smithtől talált assyr naptár, amelyben minden hónap 4 hétre van beosztva és minden 7-ik nap mint olyan van feltüntetve, melyen semminemű munkát sem szabad, végezni. Hogy azonban még a „sabbath" szó is használatos volt a 7-ik nap jelölésére, azt most be tudom bizonyítani és pedig egy assyr synonymjegyzék igénytelen megChald. Genesis ρ. 305.
