Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)

Könyvismertetés

Könyvismertetés. 79 kidolgozása szempontjából is kihívja a bírálatot. Hogy szerzó'nk eló'adása tárgyát a legújabb események köréből vette, az mindenképpen helyes tapintatra mutat. Nemcsak az tartozik a tudományos feldolgozás körébe, a mi a múlté, hanem az is, a mit a jelen a jövó'nek előkészít. Só't talán az ezzel való foglalkozás nemcsak érdekesebb, hanem sok tekintetben hasznosabb is, mint a múltnak nem ritkán meghaladott vagy legalább döntó' jelentőségét vesztett jelenségeinek ismertetése. A megfigyelés képessége is jobban kitűnik a jelen vizsgálatánál, mint a multak elemzésénél. Magának a tudományos feldolgozásnak a módszerét pedig itt ép úgy be lehet mutatni, mint amott. De mig a tárgy választását szerencsésnek mondhatjuk, addig a feldolgozás módszerét ép tudományos szempontból nem tekinthetjük megfeleló'nek. Szerzó'nk eredeti elsó'rendű forrást alig használ. Ha Sabatiernek mint vallásbölcsésznek, jelesül pedig mint református dogmatikusnak a képét akarja valaki megrajzolni, akkor természetes, hogy magát az eredetit kell a maga történeti alakjában maga elé állítania, s nem a róla felvett többé-kevésbbé sikerült fotográfiákat kell egyeztetve reprodukálnia. Maga szerzó'nk is felpanaszolja, hogy az eredeti forrásművekhez jutni nálunk nagyon nehéz. Ezt mind érezzük, a kik eredeti tanulmányokkal veszó'dünk. De vagy le kell ez akadályt küzdenünk, vagy nem számíthatunk arra, hogy munkánk eredménye teljesen kielégítő' legyen. Sabatierró'l mint dogmatikusról még igy is tisztább képünk van azonban a tanulmány alapján, mint ha arról akarunk számot adni magunknak, hogy mi jellemzi ó't, mint reformátust. Pedig ez különösen érdekes azért, mert az evangélikus Ménégoz mellett ó' volt a párisi theologián a kálvinizmus képviselője. Érdekes lett volna annak a kimutatása is hogy mennyiben volt befolyással az ő kálvinizmusa a symbolismusnak, mint az ő tudományos tanrendszerének a megalkotására. Erre a kérdésre vártam feleletet, a mikor láttam, hogy szerzőnk Sabatiert mint reformátust akarja jellemezni. Sajnos, ezzel adós maradt. Pedig határozottan megvan rá a képessége, hogy felvett tárgyába elmélyedve az ilyen kérdésekre a feleletet megadja. Munkáját e tárgyi és a sokszor nehézkes előadásban álló formai hiányai daczára is helyes, értékes és a Sabatierró'l utóbbi időkben gyakrabban megjelent ismertetések mellett is szükséges és hézagpótló tanulmánynak tartom. Eaffay S. Széki Akos, Jézus és a Szent Lélek csodatételei. Debreczen. 1903. Szerző kiadása, tiszta jövedelmét a pápai ev. ref. templomnak szánta. 30 lap. Ára 70 fillér. Erős hitet és komoly vallásos meggyőződést sugároz e kis füzetke minden sora. A mai nyegle korban szinte jól esik az olyan ingathatlan biblikus életfelfogást szemlélnünk, a mely, ha mindjárt túlzással is, de a bibliai életnézet feltétlen igazságát nemcsak az