Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)

Könyvismertetés

80 Könyvismertetés. 80 erkölcsi, hanem még a physikai világrendre nézve is vitatja! Ha nem is osztozhatünk e tekintetben a szerző felfogásában azon egyszerű okból, mert a bibliában a valláserkölcsi és nem a tapasztalati megfigyelés körébe eső dolgokat tartjuk a kijelentés tárgyának, mégis az erre vonatkozólag mondott alapelvét helyeselnünk kell. Ez alapelv szerint: „a tudományos kijelentéseknél a legnagyobb lelkiismeretességre és óvatosságra van szükség, különösen pedig akkor, a midőn valamely ethikai alap meggyengülése lehet a következménye". Tény az, hogy ma a kísérletek korában nagyon is hamar koczkáztatnak u. n. döntő Ítéleteket, a melyet azonban a holnap máihalomra dönt. S vele dől igen sokszor nemzedékek és népek nyugalma is. A kis füzet erős védelme annak, hogy Jézus a benne lévő isteni lélek hatásával valóban képes volt csodákat tenni. Székinek erre vonatkozó fejtegetése, bizonyítása ép a modern tudományos eredményeken épül fel. A hipnotismust elveti ugyau, de a telepathiát annál melegebben felkarolja. Pedig ezzel maga is a természetes magyarázás szükségét és jogát propagálja. Már pedig ha van csoda, akkor ez 'ép azért csoda, mert természetes úton, a tudás mai kincseivel és eszközeivel meg nem magyarázhatjuk. Ha bármi módon megérthetővé tudjuk tenni, megszűnt csoda lenni, ha a nevét talán megtartjuk is. Azt mondja Széki, hogy az Isten a maga mindenhatóságánál fogva az általa létesített törvények alapján, de azok nélkül is cselekszik. Szerintem itt a csoda kérdésének a csomópontja. Mert hisz a csoda nem természettudományi, hanem vallási elem. Két tényező jön nála tekintetbe: egyik az Isten mindenhatóságának a hite, a másik az Isten által létesített természeti törvények ismeretének relativ volta. Ha a természet minden törvényét ismernők, akkor könnyebb volna a csodák dolgáben eligazodni, de így a tenger sok kétes kérdés között ez is még sokáig megoldatlanul s a hit tárgya marad. Hogy szerzőnk a szellemnek a testtől, az anyagtól független létét és életét vitatja, abban a ker. életfelfogást követi, de a mint a bűnt meghatározza, már eltér attól némileg, mert a test követése csak egyik mozzanata a bűnnek, a mely az Istentől elszakadottsága állapota. Kaffan ^ SZERKESZTŐI MEGJEGYZÉS. A „Debreczeni Protestáns Lap" referense végre megszólalt. Két számra terjedő válaszában, a melynek „Céltévesztett kihívás" (sic!) czimet adott, két kijelentést tesz. Az egyiknek a veleje az, hogy azt a megjegyzését, a mely szerint a szakemberek a mi czikkeinket már eredetiben olvassák, a Lapszemlére és a Könyvismertetésre vonatkoztatta. A másikban vitatja hogy az általunk feldolgozott tárgyakhoz ezelőtt már mások is szóltak. Az első kijelentést megnyugvással veszszük tudomásul, a másodikat meg természetesnek találjuk. A szerkesztők.