Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)

Lapszemle

Lapszemle. 359 4. szám. Sülze E. (Dresden). Religion und Kunst. Ε kettőnek egymáshoz való viszonyáról szólva helyesen mutatja ki, hogy a katholikus keresztyénség a pogány vallásos felfogásnak megfelelően a művészettel az istenek és szentek megrögzitését munkálja, míg a protestantismus még a művészetet is csak az Istennel való életközösség kifejezésére kívánja felhasználni. Ez az oka, hogy az evangéliumi keresztyénség a művészetet nem minden ágában s nem is valami nagy mértékben foglalkoztatja, 5. szám. Kirmss P. (Berlin). Uber d. Predigtvorbereitung. Élvezetes tanulságos kedves kis elmefuttatás ez. Elsőbb is arról szól. hogy a prédikáczio még most, a nagyon megváltozott életviszonyok között is, a lelkészi teendők középpontját képezi. De ha maga a lelkész másodrendű valaminek tekinti, ne csodálkozzék senki, ha a nép is annak nézi s akként itéli meg. Különösen sajnos az a tapasztalat, hogy az ifjú theologus-nemzedék mind kevesebb gondot fordít a beszédre s nyeglén rögtönözget. Utal arra a theologiai mondatra: „eine Predigt tun". Mert a predikáczió valódi tett, a mely életmunkának gyümölcse az élet munkájának irányítására. A prédikátornak azért is tisztelettel kell a prédikálásra gondolnia s hinnie is kell a prédikácziójában, mert ez az igazi előkészület minden beszédre. Természetes, hogy sok időt és erőt is kell a prédikáczio elkészítésére fordítania. S mert nem mindig egyforma az ember hangulata, sokszor napokon, ha kell éjjeleken keresztül kell arra készülnie. Két dolgot kell itt szem előtt tartani: a szöveget, a maga történeti viszonyai szerint és a gyülekezetet a maga valóságában. Abból ennek prédikál a pap és nem magából. Nagy önmegtagadást kiván tehát a prédikálás, azért az azt megelőző gondolkodásban minden egyes gondolatot meg kell ragadni, papírra vetni s úgy válogatni ki a legalkalmasabbat. Igy a tollal a kézben gondolkodva, lassanként egészen simán kialakul a beszéd váza, a melynek szigorú logikus szemmeltartásával a beszédet egyfolytában kell kidolgozni. A teljesen elkészített és teljesen betautilt beszéddel aztán felmehet a pap a szószékre. De ha oda elbizakodva hetykén lép fel és nem félelemmel és rettegéssel, akkor ne várja mert nem is várhatja, hogy a hallgatói valami nagy megindulással fogják hallgatni. — A czikk nagyon megérdemli a komoly megfontolást és megjegyzést. Deutsch-evang. Blätter. 1904. 1.-8. szám. Haupt Ε. (Halle). Einführung in das Verständnis des Briefes Pauli an die Galater czimen az első négy számra terjedő hosszabb ismertetést közöl, a melyben úgy, mint a mult évben a korinthusi leveleket, népszerűen, de a tudományos eredmények teljes