Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)

Szent-Ábrahámi Mihály, mint dogmatikus. Dr. Masznyik Endrétől

Szent-Ábrahámi Mihály, mint dogmatikus. 271 kincseinek gazdagságát összehordta; így hát e részben csak hozzávetőleges, de azt hiszem, hogy azért eléggé megokolt és biztos következtetéseket koczkáztathatok meg. Annyi kétségtelen, hogy Szent-Ábráhámi theologiai világ­nézete nem itthon s nem az erdélyi socinianistico-unitarius szellem hatása alatt alakult ki. Szent-Ábraháminak a Socinusok­hoz, Blandratához és Dávid Ferenczhez édes-kevés a köze. Az utobbihoz legkevesebb. Ellenkezőleg, ő egyházát épen attól a veszedelemtől igyekezek megmenteni, a melybe Dávid Ferencz merev rationalismusa sodorta, s a melynek elhárítására Socinussal egyetértve már Blandrata is törekedett. Ε veszedelem forrása az unitarismusban maga a biblia-ellenes s a keresztyénséget lénye­gében, a Jézus Krisztus személyiségében megtámadó abstract isten eszme volt. Azért Szent-Ábrahámi voltakép a magyar unitaris­musnak nemcsak egyházi,' hanem dogmatikai terén is reformátora és megmentője vala. Mint ilyenről méltán mondja Jakab Elek: „Ő azon szirt mellett, hol Dávid Ferencz oly gyászos hajótörést szen­vedett — melynek következése egy vallásnak szabad fejlődését szinte végképp fenakasztotta — szerencsésen el tudván evezni, két század haladását kötötte egybe s a XVIII. század üldözése közül kimentett egyházunk előtt új, boldogabb jövendő pályáját nyitotta fel." De hát, ha nem itthon, hol szívta magába azt az uj, egész­ségesebb s egyházat mentő szellemet? Erre az igen fontos kér­désre szeretném én a választ megadni. Életrajzában idevágólag csakis egy — magában véve igen igen sovány s teljesen hasznavehetetlen — adatot találok. Jakab Elek jegyzi fel róla, hogy Szent-Ábrahámit „1712-ben, 29 éves korában az unitáriusok vallásközönsége közválasztás utján tanár­ságra jelölte s bővebb önkiképzés végett külföldi egyetemekre küldötte, honnan 1715. aug. 15. jött vissza Kolozsvárra." Végtelen hálás lettem volna, ha akár Jakab Elek, akár Ferencz József avagy Vári Albert közelebbről is_ megjelölik vala azon külföldi egyetemeket, a melyeken Szent-Ábrahámi megfordult, mert ez esetben theologiai irányának kialakulására nézve biztos útmu­tatást nyerek. Igy azonban külső adat híjján, kénytelen vagyok belső okok alapján következtetni, de azt hiszem, hogy azért jó uton maradok. Szent-Ábrahámi nagy művét tanulmányozva, arra a meg­győződésre jutottam, hogy ő határozottan cirminianus, illetőleg remonstrans theologiai körökben forgott, azoknak szellemét szivta magába s mint művéből kimutatható, határozottan azok theo­logiai irányzatához csatlakozott is. Hogy ezt az állításomat igazolhassam s Szent-Ábrahámi dogmatikájának elvi álláspontját és módszerét kellőkép megvilágosíthassam, — szükségesnek látom az arminianismust, illetőleg remonstrantismust röviden jellemezni.

Next

/
Thumbnails
Contents