Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)
A Bábel-Bibelvita. IV. Hornyánszky Aladártól
252 Hornyánszky Aladár. zései bizonytalanok és félreérthetők. Ez a szemrehányás inkább a második felolvasásnak szól, amely határozott dispositiót nélkülöző chaotikus keveréke réginek és újnak, assyriologiának és theologiának, támadásnak és védelemnek. De az első sem mentes az említett hibától. A túlvilági életről szóló babyloniai és izráeli képzetek tárgyalása közben Delitzsch egyszerre terjengős rajzát adja a muszlim paradicsomnak (I. 40. 41.) annólkűl, hogy a hallgató meg tudná érteni, micsoda kapcsolatban áll a rajz a Bábel-Bibelkérdéssel? 1) A 6-ik szárából vett hosszú idézet (I. 45.) is csupán dísz, amelynek nem sok hasznát lehet venni. Érdekes példa a következő. Mindenki, aki az első felolvasást végigolvassa, azon meggyőződéssel teszi le a könyvet, hogy Delitzsch a dekalogus 5. 6. és 7. parancsolatát is babyloniai eredetűnek tekinti. (I. 35.) Az összefüggés szükségszerűen erre a következtetésre vezet. Ismertetők ós kritikusok, tudósok és tudatlanok így is értették az illető részletet és erősen támadták emiatt Delitzschet 3). Delitzsch utólag tiltakozott a támadás ellen. „Senki sem állította, irja második felolvasásában (27. old.), hogy a 10 parancsolat akár csak részben is Babyloniából származik, sőt ellenkezőleg nyomatékosan kiemeltem, hogy oly tilalmak, minő az 5. 6. és 7. az összes embereknél közös önfentartási ösztönből fakadnak." A felvilágosítást tudomásul kell venni, a félreértésért mégis Delitzschet terheli a felelősség, ki oly ügyetlenül fejezte ki gondolatát s azt oly összefüggésben adta elő, hogy mindenki máskép értette, mint a hogy ő kívánta. Mint népszerű előadások Delitzsch felolvasásai nem felelnek meg hivatásuknak. Több bajt okoznak, mint hasznot hajtanak. Alkalmasak arra, hogy megzavarják a közönséget, de nem, hogy kellőkép kioktassák Bábel és a biblia viszonyáról. Hasonlókép elitélő az eredmény, ha valaki tudományos értékök szerint mérlegeli az előadásokat. Nincs tudomány, amelyben ötletek, felületes hypothesisek ne játszanának szerepet. Egy hirtelen támadt gondolat tetszetős külsővel, bár fogyatékos tartalommal könnyedén a világba dobva érdem nélkül is egész szép carriéret csinálhat. Különösen gyakori e jelenség fiatal tudományoknál, amelyeket sokkal inkább az újdonság ingere, mint a higgadtság mozgat. A komoly tudós kötelessége az ily játékkal szemben csakis az óvatosság, tartózkodás és elővigyázatra intés lehet. 3) Delitzschnél e kötelesség ') Ε részlet felvételét Jensen is kifogásolja. (A továbbiakban 1, = D. első felolvasása, II. = D. második felolvasása.) 2) Jensen, Chr. Welt. 1902. 493. old.; Cornill (id. König, Bibel u. Babel 26. old.); Knieschke, Bibel u. Babel 32. old. 3) L. Bezold szavait id. m. 28. oldalán. Miután előzőleg Wincklernek „fantastikus hypothesis"-ét, hogy Hammurabi vallásos reformátora volt Babyloniának, visszautasította, így folytatja: „Die alttestamentliehe Exegese kann
