Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 2. évfolyam, 1903-1904 (Pozsony)

A Bábel-Bibelvita. IV. Hornyánszky Aladártól

A Bábel-Bibelvita. 253 teljesítését hiába keresi valaki. Magáévá teszi a valódi tudománynak e kinövéseit, pedig számot vetve a bizonyítékokkal, aligha marad rejtve előtte az általa is dédelgetett csemetéknek gyengesége. Ő számára is a Gn. 14-ben említett Amrafel azonos Hammurabival.

1) (I. 8.) Az identificálást azonban puszta ötletnek kell tekinteni mindaddig amíg az Amrafel-név utolsó betűje, amely a babyloniai névben hiányzik, valami úton-módon el nem tűnik.-) Az is kétségtelen Delitzsch előtt, hogy Hammurabi „kanaanita" jövevény a Tigris és Eufrát vidékén (I. 47.), daczára annak, hogy az ékiratok az uj dynastiát „ babyloniai "-nak mondják és a Hammurabi-korabeli nevek határozottan babyloniai nevek.

a) Meglepő az a gondtalanság, amelylyel a bibliai bűnbeeséstörténetet mint feltétlenül babyloniai eredetűt tárgyalja. (I. 37.). A felvétel alapjáúl szolgáló henger középen a fával, oldalt a két ülő alakkal már 30 esztendő óta csábítja a kutatókat, hogy azt Gn. 3-mal hozzák összeköttetésbe. De az óvatosabbak nem győztek eléggé figyelmeztetni, hogy az ötlet nem igazolható. A kép más situatiot mutat, mint a biblia elbeszélése, a babyloniai irodalom (legalább idáig) nem ismer bünbeeséstörténetet, magyarázó szöveg sincs a képhez mellékelve s így az valószínűleg egészen mást jelent, mint amire az elhamarkodás gondolni hajlandó.

4) Az intés, figyelmeztetés, tiltakozás nem használt. Delitzsch egyszerre ismét előáll, a már oly sokszor visszautasított gondolattal anélkül, hogy annak támogatására egyetlen ujabb bizonyítékkal is rendelkeznék.

5) — Mondhatni kínosak azok a botlások, amelyeket Delitzsch'a ŐT. körében követett el. Az okosság azt követelte volna, hogy ép erről az oldalról mentől gondosabban fedezze magát. De Delitzsch vigyázatlanságának nincs határa. Maga sietett megkönnyíteni ellenségeinek munkáját. vor den allerneuesten derartigen Kundgebungen nicht nachdrücklich genug gewarnt werden. Möchte ihnen doch auch jetzt wieder ein Alfred v. Gutschmied Einhalt gebieten: möchte unsere aufblühende neue Wissenschaft von solch unbewiesenen Theorien und Hypothesen, insofern sie der breitesten Öffentlichkeit angeboten werden, in Zukunft verschont bleiben !" ') Az identificálás gondolata 1874-ből Daniel Hy Haightől származik. (Bezold 24. és 54. old.) ') Jensen 488. old.; Bezold 21 s köv. Ugyanitt Bezold részletesen bizonyítja, hogy Gn. 14-et semmikép se lehet összhangzásba hozni az ékiratok tudósításával. Mahler, kinek a kritika nem erős oldala, szintén szó nélkül egynek veszi Hammurabit Amrafellel. (Babylon és a biblia 1903. 44. old.) 3) Bezold 39. old. Jensen 491. old. Ε hypothesis Winckler révén került forgalomba (1. többek között Die Völker Vorderasiens 1899. 12. old.) s jelenleg nagy elterjedtségnek örvend. (Jeremias, Im Kampfe um Babel u. Bibel 8. oldal.) 4) Theol. Szaklap II. évf. 11—13. old.; Jensen 488; Bezold 38; Zimmern (Keilinschr. u. Bibel) 20-22: Gunkel 25.; Oettli 31.; Mahler (id. m. 27., 28. öld.) maga se tudja, mit akar. 5) Az Adapamythus e kérdésnél nem értékesíthető.